Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Zágoni Péter: Egy magángyűjteményben lévő kabinetszekrény restaurálása
A csontdíszítmények anyagának meghatározása A meghatározást mikroszkópos és makroszkópos vizsgálatok alapján, összehasonlító anyagok és csonthatározó kézikönyvek segítségével végeztük.13 A mikroszkóp alatt megfigyelt homogén hosszmetszet és a rombusz rajzú keresztmetszet egyértelművé tette, hogy a tárgyat díszítő csontberakások elefántcsontból készültek. A bevonat vizsgálata A kabinetszekrény felületén lévő sárgás színű bevonat élvezhetetlenné tette a csontintarzia finom részleteit és mivel a korábbi javításokra is kiterjedt, feltételeztük, hogy a tárgyat politúrral átkenték. A bevonat-vizsgálat az átkenések és esetleges átszínezések számát kívánta megállapítani. A tárgyról, több helyről vett mintákból beágyazás után készült mikroszkópos keresztmetszet-csiszola- tokat felső megvilágítású binokuláris mikroszkóppal vizsgáltuk normál és UV- fényben. A hússzoros nagyítású, UV-fényben készült felvételen jól elkülönültek a normál fényben nem látható rétegek: az ajtók külső oldaláról vett mintákon két lumineszkáló réteg, míg a korpusz oldaláról és egy hullámlécről származó mintákon egy fölső, sárgásán és egy alsó halványzölden lumineszkáló réteg között barnás-fekete pigmentált réteg húzódik.14 (8. kép) A minták alapján megállapítottuk, hogy a korpuszt és az ébenfából készült, a fiókokon található hullámlécek némelyikét - valószínűleg a műkereskedelembe kerülése előtti javítás során az egységes megjelenés érdekében - feketére színezték, és utána vonták be az egész kabinetszekrényt politúrral. sárgán lumineszkáló réteg sötét pigmentált réteg halványzölden lumineszkáló réteg 8. Keresztmetszet-csiszolat, mikroszkópos fotó UV-fényben. Cross-section, microscopic photo in UV light. 157
