Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Dolmányos Krisztina: Johannes Georgius Leeb gitárja 1792-ből

A lecsukás közben figyelni kellett arra, hogy a hát szélét végigkövesse a káva íve, egyik se lógjon túl a másikon. (13. kép) Retusálás, fényezés, felszerelés Az utolsó műveletek egyike a pótlásoknak a környe­zetükhöz hasonló színűre pácolása (a fentebb leírt kávé, tea, gyümölcstea keverékével) volt, és a meg­sérült lakk pótlása, ki­javítása politúrral. Majd a hangszer lakkozott felületeit enyhén politúros, paraffin­olajos labda segítségével összefényeztük. A lakkozat- lan tető kezelése babaolajjal történt, mely némi védelmet nyújt a nedvességgel szem­ben. Végül a megtisztított hangoló kulcsokkal, az ébenfából esztergált, és gyöngyházzal az eredeti mintájára díszített húrgom­bokkal, és különböző vas­tagságú damil húrutánza­tokkal felszereltük a gitárt. (14. kép) A tárgy restaurálására a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Magyar Nemzeti Múzeum együttmű­ködésében folyó tárgyres- taurátor-képzés keretében, a 2003/04-es tanévben ke­rült sor. A diplomamunka téma­vezetője Kovács Petronella volt. A fotókat készítette: Nyíri Gábor, Kóbor Zsolt és a szerző. 13. A hangszer lecsukása. The closing of the musical instrument. 14, A restaurált gitár. The guitar after restoration. 149

Next

/
Oldalképek
Tartalom