Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Brenner Róza: Magas hőmérsékleten zsugorodott és deformálódott XVIII. századi bőrcsizma restaurálása
1. táblázat Az anyagvizsgálatok táblázatos összefoglalása Vizsgálandó tulajdonság Vizsgálat módja Vizsgálat eredménye Bőrök eredetének (állatfaj) meghatározása Barkarajz mikroszkópos vizsgálata Felsőrész: kecske Talpbör: marha Bélés: juh Bőrök cserzésvizsgálata Jellegzetes kémiai reakció (1%-os vas III. sóoldattal megcseppentés-* fekete szint ad) Felsőrész: növényi cserzés Talpbőr: növényi cserzés Bélés: növényi cserzés Bőrök pH-mérése Deszt.-vizes megcseppentés, nem levérző indikátorpapír (3-3 mérés) Felsőrész: pH 5,3-5,8 Talpbör: pH 5,8-6 Bélés: pH 6,5-7 Flitterek és fémszálas hímzések rögzítéséhez használt cérna anyagösszetétele Mikroszkópos szálvizsgálat és égetéspróba Magától elalszik, göbös, nem túl kemény égéstermék -i selyem (Z sodratú) cérna Talpvarráshoz használt cérna anyagösszetétele Mikroszkópos szálvizsgálat Len- v. kendercérna Fémszálas hímzések technikáinak azonosítása Szemrevételezés, ill. mikroszkópos vizsgálat Ld. a Készítéstechnika c. részt Fémszálak morfológiája Mikroszkópos vizsgálat Ld. a Készítéstechnika c. részt Fémszálak anyagösszetétele Jellegzetes kémiai reakciók (kénsavval, majd 10%-os krómsavval megcseppentve vörös színű Ag2Cr04 keletkezik), ill. mikroszkópos szálvizsgálat Sodrott, selyem bélfonalú ezüstszál Flitterek anyagösszetétele Jellegzetes kémiai reakciók (Id. a fémszálak vizsgálatánál) Ezüstlapocskák Sarkantyú anyagösszetétele Jellegzetes kémiai reakciók (Id. a fémszálak vizsgálatánál) és jellegzetes élénkzöld korróziószín, ill. sárgásbarna fémszín —» réz Ezüstözött réz Mivel a szakadások alátámasztásainak ragasztási felületei nem csak bőrök, hanem helyenként lenvászon vagy varró-, ill. hímzőfonal, ezért várható volt, hogy a rizskeményítő önmagában nem fogja tudni egymáshoz rögzíteni a felületeket, tehát diszperziós ragasztó hozzáadására lesz szükség. A kétféle ragasztó közül a poli(vinil-acetát) használata a hazai bőrrestaurálásban sokkal elterjedtebb, míg az akrilátok alkalmazásának többnyire pozitív tapasztalatairól inkább csak külföldi szakirodalmakból tájékozódhatunk2. A Plana- tol öregedése során ecetsavat termel, elősegítve ezzel saját anyagának rugalmatlanná válása mellett a vele érintkező bőr savasodását, ezért a sokkal lassabban öregedő akrilragasztó használata ebből a szempontból ésszerűbbnek tűnt. Mivel ebben az esetben rendelkezésre állt a Lascaux 498 és 360 típusú3, kétféle keménységű diszperziós akrilragasztó, ezért tulajdonságaiknak részletesebb megismerése érdekében többféle szempontra kiterjedő vizsgálatot végeztünk. Kisméretű (2x6 cm), növényi cserzésű kecskebőr darabokat keresztben félbevágtunk, majd a vágott vonalak mentén elvékonyítottuk a húsoldal felől, kb. 1,5x2 cm-es sávban. Ezen a felületen kentük meg vékonyan mindkét bőrdarabot, egyiket barka-, másikat húsoldal felől a megfelelő ragasztóval és illesztettük egymáshoz. A száradás ideje alatt a ragasztott bőrrészt összenyomva először kézzel kellett tartani, amíg már magától is együtt maradt, majd vetex és könyvkötőlemez darabkák közé fogva lenehezítve hagytuk száradni 24 órát. A különféle ragasztók által létrehozott filmréteget Melinex fóliára4 kent vékony réteg száradását, és leválasztását követően vizsgáltuk. A kémhatást nem levérző indikátorpapír segítségével mértük. A ragasztás erősségét a megszáradt felületek egymástól való elszakításához szükséges kézi erő mértéke, ill. az így képződött bőrfelületek tulajdonságai alapján rangsoroltuk. 118
