Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Vihart Anna: Eredeti másolatok: Cima da Conegliano festményének két korabeli másolata a Szépművészeti Múzeumban
A műtárgyon végzett korábbi beavatkozások között szerepel a fatábla el- vékonyítása, és a jelenlegi csúszóheveder-rendszerrel való ellátása. A kipergett festékréteget kittelték, retusálták, a feltáskásodásokat visszavasalták. 1986 februárjában Tarbay Anna restaurátor a festmény állapotát felmérte és a szükséges beavatkozásokat elvégezte: a fatáblát portalanította, a hordozótól elvált, pergésnek indult festékréteget colettával konzerválta, a felületi feltáskásodásokat visszavasalta, végül dammárgyantás védőlakk-réteggel látta el. A hátoldal védelmére Paraloid műgyantát használt. A műtárgy állapotát a festékréteg részleges konzerválása ellenére a restaurátor veszélyesnek ítélte a fatábla állandó mozgása miatt, ami a festékréteg hordozótól való további elválását okozhatja. Szemrevételezés, kutatás és vizsgálatok A táblakép díszkerete feltételezhetően nem a festménnyel egyidős, egyszerű kiképzésű, belső pereménél tojássor minta díszíti, hátoldalán két nyomtatott cédula, valamint egy festett szám olvasható, a külső oldalra, a bal alsó sarokhoz egy kézzel, tollal írott címkét ragasztottak. A díszkeret falc részének három oldalán írott nagy A, B és C betűk találhatók. A hordozó nyárfatábla egy darabból áll, a kép felső, középső részén két, függőleges repedés fut végig. A hátoldalon kirepülőnyílások láthatóak, de aktív rovarfertőzésnek jele nem volt felfedezhető. Abból, hogy a rovarjáratokat hosszában elvágták, következtethetünk arra, hogy a táblát lesorvasztották, mely beavatkozásra feltehetőleg a rovarkárosodás előrehaladott állapota miatt kerülhetett sor. A hevede- rezett fatábla hátoldalát világos színű anyaggal vonták be, ez az anyag található a csúszóléceket tartó bakok szélei mentén is; valószínűleg védelmi feladatot lát el, feltételezhető, hogy a károsítok távoltartása érdekében hordták fel a felületre. Az alsó részen egy négyszögletes világos folt volt megfigyelhető, egy eltávolított címke helye lehetett. A középső csúszóléc alatt középen javítás nyoma fedezhető fel, de a beavatkozás jellege nem határozható meg, hiszen az előbb említett világos bevonat ezt a területet teljesen lefedi. A festett oldalon, ugyanezen a helyen - súrlófényben vizsgálva - egy téglalap alakú kiegészítés látható. A középső csúszólécen jobb oldalt középen „A 125” felirat olvasható, mellette pedig egy vörös pecsét szerepel. A repedésháló jellegét a fa szálirányában futó repedések határozzák meg, a festmény felületén ezek mentén számtalan tömítés és retus volt található, amelyek a fa mozgásának következtében keletkezett kipergések, hiányok pótlására készültek. A képen talán legsűrűbb, függőleges repedések Mária térdénél, a kép alján, a vörös ruhán alakultak ki, és az általánosan elmondható, hogy átvételkor a festmény alsó része tűnt a legrosszabb állapotúnak. Kisebb kipergések voltak még néhány helyen, így a bal felső sarkon a festék az alapozással együtt lepattant, és ezen kívül egy-egy kisebb festékhiány volt található még elszórtan a festmény felületén. 99
