Műtárgyvédelem, 2005 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Bodorné Szent-Gály Erzsébet - Péterfy Dóra: Szűz Mária-szobor Tarcalról
hiánya nagyon zavaróan jelentkezett. A szobor harmonikussá tétele érdekében a mátraverebélyszentkúti kegyszobor mintájára, Zsidek Katalin szakértő közreműködésével valódi hajból készült parókát készítettünk a szobor fejére. (21-23. kép) A restaurálás és a vele kapcsolatos megfigyelések, kutatások alapján az a véleményünk alakult ki, hogy a faszobor a 18. században készült, valószínűleg kegyszoborként tisztelték. Bal karján a kis Jézust tartotta, jobb kezében jogar volt. A meglévő alsó ingek fölött díszes arany-ezüstszállal hímzett öltözetet viselhetett, fején pedig a mostani rekonstrukciós parókához hasonló haján nemesfém koronát. Ugyanígy öltöztethették a kis Jézust is. A talapzat alján lévő csaplyukak arra engednek következtetni, hogy a szobrot körmenetben vitték, amikor erősebb rögzítésre volt szükség. A tárcáii Szűz Mária szobor restaurálása a 2001-2002-es tanulmányi évben fejeződött be. Az elsősorban konzerválá- si gyakorlatnak indult munka a különböző szakterületek együttműködésének kitűnő példája lett, a hallgatók előtt érzékletesen jelent meg az öltöztetett barokk kegyszobor jellegzetes tárgytípusa. A 18. századi körmenetben hordozott, díszes ruhájú szobrok tiszteletét II. József betiltotta, és csak 1790-ben, az ő halála után éledt fel a szobrok öltöztetése. A gyönyörű keresztszemes hímzésű évszám láttán szinte érezzük azt a lelkes örömöt is, amellyel az ingecske készítője belevarrta Szűz Mária ruhájába a szeretet és a megszokott tiszteletnek újbóli lehetőségét. 18. Az első ing, restaurálás után First chemise, after restoration 19. Második ing, restaurálás után Second chemise, after restoration 20. A legfelső, hímzéses ing restaurálás után Uppermost chemise, after restoration 98
