Műtárgyvédelem, 2005 (Magyar Nemzeti Múzeum)
T. Bruder Katalin: Maglódi avar sír leleteinek restaurálása
MAGLODI AVAR SIR LELETEINEK RESTAURÁLÁSA T. Bruder Katalin Ritkán van egy restaurátornak olyan szerencséje, hogy avar nemzetségfő sírjának földből frissen előkerült leleteit restaurálhatja. Sajnos, mivel az avarok vezetőinek sírjait (kagánok, fejedelmek, nemzetségfők) nem temetőkben, hanem magányosan helyezték el, ezek nem ásatások során, hanem véletlenszerűen kerülnek elő, s így a régészek fontos információktól esnek el a csak beszolgáltatott, és nem tudományos alapossággal feltárt anyag feldolgozásakor.1 Ki vannak téve a megtaláló lelkiismeretességének, vagy éppen gyűjtőszenvedélyének. Annak ellenére, hogy bejelentési kötelezettség terheli a megtalálókat - mint ebben az esetben is - általában késlekednek a szakemberek értesítésével, s így a leletek egy része nem kerül begyűjtésre. A régész nem láthatja a körülményeket, a sokatmondó nyomokat, a fel nem ismert, s ezért eldobás sorsára jutott maradványokat, töredékeket. A helyszín, az előkerülési helyzet megismerésével a restaurátornak is sokkal nagyobb és biztosabb lehetősége lenne arra, hogy ne csak a különálló darabokat állítsa helyre, konzerválja, hanem a teljes tárgyat rekonstruálja, szerencsés esetben segítsen tisztázni a legapróbb részletekig az egyes töredékek helyét, helyzetét és funkcióját. Egy ház alapozásakor került elő a „maglódi nemzetségfő” sírja, s az alábbi tárgyak kerültek be a Magyar Nemzeti Múzeumba: gömbcsüngős arany fülbevaló, (1. kép) egykor üveglapbetétes, aranyozott álcsatok, nagy szíjvég, ovális és címer alakú veretek, szalagfonat díszítésű, 75 7. Az arany fülbevaló The gold earring.
