Műtárgyvédelem, 2005 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Kovács Petronella: Gondolatok a 30 éves egyetemi tárgyrestaurátor képzés kapcsán
pali tagozaton való beindítását, 1974 májusában váratlanul meghalt, és a hivatalában őt követő Somogyi József kijelentette: rektorsága alatt „köcsögragasztó restaurátorokat nem fognak képezni”. Ld. Kaiser László: Éri István. Hungarovox kiadó, Budapest 2005. 74. o. 6. Veszprémi Nemzetközi Szemináriumok az MRMK-KMI (Éri István és az intézet munkatársai) szervezésében 1976-tól két évente, az Országos Restaurátor Konferencia, valamint a Fa- és fémrestaurátor konferencia évente került megrendezésre (ez utóbbiak szervezésében a helyszínt biztosító megyei múzeumok is aktívan részt vettek) 7. 1976-ban, a múzeumokban dolgozó „tárgyrestaurátorok” 11%-a - elsősorban a nyugdíjkorhatárhoz közelállók - csak általános iskolai végzettséggel (esetleg ehhez szakmunkás bizonyítvánnyal, ld. 4. jegyzet) rendelkezett, így sem végzettségük, sem életkoruk miatt nem jelentkezhettek a főiskolai képzésre. (Tájékoztató jelentés a múzeumi műtárgyvédelem helyzetéről és a fejlesztés irányáról. Fogalmazvány, Múzeumi Restaurátor- és Módszertani Központ, Bp. 1976. április 23. alapján) Az alacsonyan képzettek száma a nyugdíjazásokkal évről évre csökkent, majd megszűnt. 8. A tárgyrestaurátorok egyetemi képzésének előkészítésekor mind a levelező mind a nappali tagozat megindítását tervezték: „A képzési formát illetően számításba kell venni mind a levelező, mind a nappali tagozatos képzés kívánalmát. 1971. évtől kezdve indulhatna a levelező oktatás, a kinevezettek közül felvételin megfeleltek számára, majd 1972-től a levelező tagozattal párhuzamosan nappali képzés indulhatna...” (Gönyei Antal minisztériumi Múzeumi főosztályvezető feljegyzése Szirmai Györgynének, a Művészetoktatási Osztály vezetőjének, Bp. 1971. március 15.) A nappali képzés az alapítói szándék és a későbbi, a nappali tagozatos képzés megindítására irányuló oktatói és minisztériumi kezdeményezések ellenére sajnos a mai napig nem valósult meg. „A bizottság úgy véli, hogy a tárgyrestaurátorok levelező képzését 1976-77-ben nappali tagozatos képzéssé kell átszervezni. Kéri az Intézet vezetőségét, és a Képzőművészeti Főiskolát, hogy ennek előkészítését, valamint a Restaurátorképző Intézet szerződéses munkavállalásának módozatát dolgozza ki. A nappali tagozatos tárgyrestaurátorok képzésének előkészítésénél vizsgálja meg a Főiskola, hogy milyen lehetőség van a lépcsőzetes képzés bevezetésére.” (Paulikovics Pál minisztériumi főelőadó, 1974. július 10-én kelt jelentése „a Képzőművészeti Főiskola Restaurátorképző Intézetének egyéves tevékenységéről”, Művészetoktatási Főosztály). A nappali tagozat megindításához szükséges tantervek készültek 1975-ben (Szalay Zoltán: „Tárgyrestaurátorok nappali tagozatának oktatási terve”), az 1976-ban írt tervezet szerint: „A nappali tagozatú képzés megindulásához 1978-ra lesznek meg az előfeltételek” (Szalay Zoltán, Dalnoki Miklósné, Tímárné Balázsy Ágnes, az MRMK munkatársai illetve a Képzőművészeti Főiskola óraadó tanárai: „A Tárgyrestaurátorképzés nappali tagozatának terve. Bp.1976. június 2.”). Ez utóbbi alapján a Kulturális Minisztérium 1978-ra tervezte a nappali képzés beindítását: „A minisztérium vezetése f. év június 29-én ismét foglalkozott e kérdéssel és határozatán a IV. ötéves tervperiódusban elért eredményekre alapozva állapította meg a további, az 1976-80-as évekre érvényes intézkedéseket. Ezek sorában kiemelt feladatnak tekintjük a főiskolai szintű általános restaurátorképzés nappali tagozatának 1978-tól történő bevezetését...” (Gönyei Antal a Kulturális Minisztériumi Múzeumi Főosztály vezetőjének, 1976. szeptember 7-én kelt levele Éri Istvánnak az MRMK igazgatójának. Min. ügyiratszám: 21730/1976). „Az Országos Múzeumi Tanács, Műtárgyvédelmi Szakbizottság 1985. március 28.-án tartott ülésének vitáin” állást foglalt a tárgy restaurátorok képzésével kapcsolatban is: „Mivel jelenleg az egyetlen elismert és hivatalosan engedélyezett tantervvel csak a Képzőművészeti Főiskola Restaurátorképző Intézete rendelkezik, kiindulási pontnak ezt kell venni. Itt az általános (műtárgy) restaurátorok képzése csak levelező tagozaton történik. A végleges megoldás a nappali tagozat bevezetése lenne. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy a közgyűjtemények, legalábbis részben mentesülnének az iskoláztatás terheitől.” 9. A tárgyrestaurátor szak négyéves képzéssel indult, de már az 1975 és 1976-ban, a nappali tagozat bevezetéséhez készült tervek ötéves oktatást irányoztak elő (forrás ld. 8. jegyzet), majd legközelebb 1982-ben történt kísérlet a képzés időtartamának négy évről öt évre való emelésére: „Ebben az esztendőben az intézményi korszerűsítés jegyében korábban megküldtük a főiskola új oktatási konstrukciójára vonatkozó javaslatunkat, majd ezek körében ez év július 16-i dátummal, 405/82 szám alatti felterjesztésemben javaslatot tettem a múzeumi és közgyűjteményi tárgyrestaurátor szak megújítására is. Annak a javaslatnak fő részét képezte, hogy a továbbiakban, szakirányban képzett tárgyrestaurátorok kibocsátására volna szükség, figyelemmel a múzeumok, közgyűjtemények igényeire, továbbá kértük, hogy a minisztérium a 120. 350/1973. sz. miniszterhelyettesi leirat módosításával járuljon hozzá, hogy az eddigi 4 éves tanulmányi időt öt évre emelhessük, amellyel jelentős oktatási gondokat tudnánk feloldani. E felterjesztésünkhöz szorosan 58
