Műtárgyvédelem, 2005 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Basics Beatrix: Restaurálási tanulmányok. Tímár-Balázsy Ágnes emlékkönyv (Budapest, 2004) [könyvismertetés]

dott. A feltárás munkáját télen kellett elvégezni, hogy az említett mikroklímában a lehető legkisebb változás történjék. Mindez alapvetően befolyásolta a munkavég­zés körülményeit. A feltárás során a restaurátorok és muzeológusok munkája szorosan összekapcsolódott. A feltárás, dokumentálás és konzerválás munka- folyamatai egymást követték, s a lelet-együttest bemutató fejezet szövege és képei ezt remekül illusztrálják. A tisztítás és konzerválás munkájának eredménye­képpen megóvott tárgyak és a korabeli viselet részei a 18. századi művelődés- történetnek valamint páratlan forrásai, amelyeknek bemutatása is mintaszerű. A Magyar Tudományos Akadémia Keleti Gyűjteményének két kódexe Kauf­mann Dávid gyűjteményéből származik. Az úgynevezett Kaufmann Haggadah és egy héber imakönyv konzerválásának bemutatása két különleges emlék megóvásának története, A gyakorlati részt követő elméleti írás a restaurálás új irányzatát ismerteti; a múzeumi tárgyak, a közösség és a restaurálás új kapcsolatát tárgyalva. Az újabb, konkrét restaurálási feladatokkal foglalkozó tanulmánycsoport első dolgozata ismét különlegességgel foglalkozik: A turini leplen megjelenő test­lenyomat konzerválási módszerének lehetőségével. A konzerválás, megőrzés szempontjai ez esetben szembekerültek a tárgy szakrális, relikvia jellegével. Olyan bonyolult igényeket kellett a munka során kielégíteni, amelyek egymásnak ellentmondani látszottak. A restaurálás eredménye látványos volt: a tárgy szak­rális jellegét jelentősen erősítette. A következő restaurálási feladat - talán kissé szokatlan módon, hiszen ezút­tal világi emlékről, egy 18. századi magyar díszruháról van szó - hasonló dilem­ma elé állította a szakembert. Meg kell-e tartani a későbbi átalakításokat, azok részei-e a műtárgy történetének? Egy 17. századi haarlemi receptkönyv 900 oldalas kéziratának tanulságait dolgozza föl a következő tanulmány, megvizsgálva a feketének a többi színhez való viszonyát, s a különböző anyagféleségek festhetőségét. A fémfonal-varációk osztályozó összefoglalása, anyaguk azonosítása és elemzésük minden bizonnyal igen jelentős segítsége lesz a jövőbeli konzerválá­soknak, restaurálásoknak. A tanulmány alapvető összefoglalás, s mint ilyen, különleges szerepet tölt be a kötet írásai között. Különösen érdekes a fémszálak nedves tisztításáról szóló kockázatelemzés - a kifejezés szokatlannak tűnhet ugyan, jóllehet pontosan fedi a témát. A restaurálás gyakorlatát, technikai oldalát vizsgáló dolgozatokat ismét egy inkább elméleti jellegű írás követi a négy évszázad magyar lábbeli viseletére gyakorolt keleti és nyugati hatások elemzésével. Az efféle tipológiai - formai áttekintés más szakterületek művelői számára is rendkívül hasznos. További három tanulmány hagyományos konzerválási-restaurálási beszámo­ló: egy 1848-as tábornoki atilla, színes varrott szecessziós csipkék és II. Rákóczi Ferenc festett útikárpitja megőrzésének lehetőségeivel és problémáival ismertet meg bennünket. Közöttük, illetve őket követően két teoretikus írás olvasható a szakma ausztriai oktatásának tapasztalatairól és jövőjéről, valamint eszmefut­tatás a restaurálás filozófiájáról. Megtudhatjuk, mi is a bulyavászon, milyen típusai, változatai léteznek, mire használták, s ismét több szakterület határterületére érkezünk. 190

Next

/
Oldalképek
Tartalom