Műtárgyvédelem, 2004 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Kovács Petronella - Bakayné Perjés Judit: Bőrrel borított, rézveretekkel díszített erdélyi láda restaurálása
A füles szegeket, melyek a fül csapjait a kofferen megtartják, egy kisebb vasrúd- ból hajlítják az üllő szarván úgy, hogy mindkét végén egy-egy csap keletkezik, melyeket a kofferba beütnek, majd egymástól újra szétnyitják és visszahajlítják. A koffer-ve retekről még meg kell jegyezni, hogy a zárat a fába besüllyesztik, és hogy a pántokat hidegen hajlítják az egyes kofferek formájára, ezért bizonyos mértékben készen kell lenniük. Mivel a szegek, amikkel a pántokat rögzítik, belül látszanak, a koffer belsejét legvégül csiriz segítségével, vászonnal bevonják. Ez elrejti és betakarja a szegek elkalapált hegyeit. ” Krünitz szerint a fémműves trébelő munkáját rajzok vagy “készleten lévő minták”, sablonok segítségével végezte. A több kézműves munkájának eredményeként létrejött bőrrel borított, díszes véretekkel ellátott ládák ára, a 18. századi kortárs szerint, a 70 birodalmi tallért is elérte, meghaladva ezzel akár a faragott ládák, akár a faragott szekrények árát. Bőrrel bevont, veretes díszes erdélyi ládák magyarországi múzeumokban ÉS ERDÉLYI gyűjteményekben Jelen tanulmányban a magyarországi és erdélyi múzeumokban, magán- és egyházi tulajdonban lévő, bőrrel borított, réz-, illetve vasveretes ládák adatait, a hozzájuk kapcsolódó eddigi kutatást, valamint a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum rézveretes ládájának restaurálását közöljük. Balogh Jolán 1957-ben, egy akkor még magántulajdonban lévő, 1776-os évszámú, kolozsvári, bőrrel borított, reneszánsz motívumú, fémveretekkel díszített ládát publikált7 (3. kép). A tárgy ismertetése kapcsán Krünitz fentebb idézett következtetéseihez hasonló megállapítást tesz: “A láda különleges technikájánál fogva többféle mesterség körébe tartozik. Díszítésének rendszere, motívumai a festett mennyezetekre utalhatnak, tehát a dekoráció rajza feltehetőleg asztalosmestertől származott. A kivitelezés azonban a remek vasveretekkel a vasművesekre, a lakatgyártókra maradt. Végezetül a bőrművesek különféle ága is nyomott hagyott a ládán, nem csupán a bőranyagban és a bőrözésben, hanem a díszítésben is, hiszen a színes bársonybetétes kovácsoltvas virágokon lehetetlen fel nem ismerni a zománcfestésű kötések hatását. ”e A ládát kolozsvári magyar mesterek munkájának tartja. Feltételezi, hogy díszítésének rajza Asztalos Boka János mester műhelyéből került ki, a fémrátéteket pedig a kolozsvári lakatgyártó céh valamely magyar tagja is készíthette. A láda egyszerű vászonnal bélelt, a fedél belső oldala színes papír-applikációval díszített. Pár évvel korábbi, 1762-es datálású az Iparművészeti Múzeum tulajdonában lévő másik, készítéstechnikai jellemzőiben és stílusjegyeiben nagyon hasonló láda, melyet Vadászi Erzsébet publikált.9 Ennek belseje színes, nyomott mintás vászonnal bélelt, a ládafia teteje bőrrel borított (4. kép). Három további, bőrrel bevont, színes nyomott mintás vászonnal bélelt, réz- illetve vasveretes - 1768, 1778 és 1781-ben készült - láda található a Néprajzi Múzeum gyűjteményében10(5-7. kép). Közülük egyik szőrös bőrrel borított, oldalai lefelé kissé összetartanak, mérete a többi, jelen tanulmányban 92
