Műtárgyvédelem, 2004 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Fehér Ildikó: Gótikus allegóriák: művészettörténeti észrevételek egy freskóciklus restaurálásához

GÓTIKUS ALLEGÓRIÁK

Művészettörténeti észrevételek egy freskóciklus restaurálásához

Fehér Ildikó

A budapesti Szépművészeti Múzeum Reneszánsz csarnokában az állandó kiállítás egyik fő ékessége a nyolc, festett fülkében álló allegorikus nőalakokat ábrázoló freskó. Az eredeti hordozóról “bőrében” (csak a legfelső rétegben) leválasztott allegóriákat az elmúlt években a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) Restaurátorképző Intézetének végzős hallgatói restaurálták diploma- munkaként. A múzeum raktáraiban még öt allegóriát őriz, amelyek hasonló állapotban maradtak ránk, és további igen rossz állapotú, romos töredékeket is találunk a gyűjteményben, amelyek alapján eredetileg közel huszonnégy darabból álló ciklust rekonstruálhatunk. A Szépművészeti Múzeum ezen legterjedelmesebb freskóciklusának a gyűjteménybe való bekerülése után 100 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a kutatás középpontjába kerülve megtaláljuk pontos származási helyét, megismerjük keletkezésének körülményeit, és megértsük a ciklus festészeti jelentőségét.

Az allegóriákat Pulszky Károly, a Szépművészeti Múzeum közvetlen elődjének tekinthető Országos Képtár igazgatója, 1894-ben itáliai utazásai során, Perugiában látta meg a Palazzo Isidori (ma: Palazzo Stocchi) első emeleti dísztermének mennyezetén a terem falát díszítő Angyali üdvözlet freskóval együtt.1 Az épület akkori tulajdonosai (a Bassardini, Seppi, és az Isidori család) már évek óta szerették volna a palazzo faláról leválasztani és értékesíteni a freskókat, de miután Perugia városának polgármestere és művészeti elöljárói nem tartottak rá igényt, így Pulszky Károly a terem teljes belső díszítéséhez jó áron hozzájuthatott.2 Ezekben az években Pulszky jelentős és nagy számú vásárlásokkal gyarapította az Országos Képtár gyűjteményét.3 Az olasz műpiac ekkoriban pangott, és Pulszky igyekezett az árcsökkenést kihasználni. Vásárláspolitikája ekkor az volt, hogy kevéssé ismert művészek elsőrendű műveit igyekezett megszerezni. Igen sokat vásárolt az ekkor nagy számban lebontásra került templomok és paloták kimentett freskói közül.

67