Műtárgyvédelem, 2004 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Lakatosné Pammer Gabriella: A bronzkor kemencéje: funkcióvizsgálat kísérleti régészeti módszerekkel
Irodalom ADAMECK M, BROOCKS S, JENSEN A, TILCH V. 1996.: Einmal erfunden - immer Gebraucht, Die Backofentechnik überdauert die Jahrtausende, Exp. Arch. In Deutschland 1996, Isensee Verlag - Oldenburg, 1996. 36-37. BÓNA I.: Die mittlere Bronzezeit in Ungarn BÖTTCHER G. G. 1991.: Praktische Erfahrungen im Museumsdorf Düppel und Kunstgriffe beim Brennen von Keramik in stehenden und liegenden Öfen, Exp. Arch. 1991. 285- 290. CSUPOR l.-CSUPORNÉ ANGYAL Zs. 1998.: Fazekaskönyv, Jelenlévő múlt, Planétás, 1998. 20-33. DUMA Gy. 1965.: Der Brand von unglasierten schwarzen Tonwaren, Acta Ethnografica, XII/3-4, 1965. 367-405. DUMA Gy. 1973.: Égett agyag rehidratációja a talajban, Építőanyag 25, 1973. 29-234. FASNACHT W. 1994.: 4000 Jahre Kupfer- und Bronzeguss im Experiment Exp. Arch. 1994. 237-246. FLAMMAN J. 1997.: Die Rekonstruktion eines eisenzeitlichen Ofens aus den Westlichen Niederlanden, Exp. Arch. Bilanz 1996, Isensee Verlag - Oldenburg, 1997. 43-51. FÖLDVÁRI M. 1986.: A földtani kutatásban alkalmazott termoanalitikai módszerek, Módszertani közlemények IX, 1986/1. Magyar Állami Földtani Intézet, 1986. ILON G.- UGHY I. 1996.: Bevezetés a Kárpát-medence régészetébe, História Alapítvány, Szombathely, 1996. 77-150. JANTZEN D. 1991.: Versuche zum Metallguss der nordischen Bronzezeit, Exp. Arch. Bilanz 1990. Isensee Verlag, Oldenburg, 1991. 305-316. JEREM E. 1984. : An early Celtic pottery workshop in North Western Hungary: some archaeological and technological evidence, Oxford Journal of Archaeology, Vol. 3. No. 1, 1984. 59-80. KAKASY-SOMOD11979.: Durvakerámiaipari technológia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979.19-143. KAUFMANN D, HEEGE E. 1991.: Der linienkeramische Backofen von Eilsleben, Ldkr. Wanzleben: Der archeologische Befund Und sein Nachbau im Experiment, Experimentelle Archeologie, Bilanz 1991. Isensee Verlag, Oldenburg, 1991. 185-196. KOVÁCS T. 1977.: A bronzkor Magyarországon. Hereditas, Bp. 1977. LAKATOSNÉ PAMMER G. A százhalombattai középső bronzkori rostélyos kemence Százhalombatta Archaeological Expedition Annual report 2 s.a.. LEINEWEBER R. 1994.: Brennverschule in nachgebauten Töpfeöfen des 3. Nachchristlichen Jahrhunderts, Exp, Arch., 1994. 187-192. LUCKE A. 1991.: Experimentelle Archäologie und Entwicklungshilfe - Ein Kulturel integriertes Entwicklungsprojeckt in Frauen-töpferzentrum Ifrane Ali, Nordwest-Marokko, Exp. Arch. 1991.101-112. PATEK E. 1976.: A Hallstatt-kultúra Sopron-környéki csoportja. Arch.Ért. 103. 1976. PIETA K. 1994.: Das archeologische Freillichtmuseum in Liptovská Mara/Slowakei, Exp. Arch. Bilanz 1994, Isensee Verlag - Oldenburg, 1995. 23-28. PFAFFINGER M, - PLEYER R. 1996.: Die ältesten Backöfen Europas?, Exp. Arch. In Deutschland 1996, Isensee Verlag - Oldenburg,1996. 34-35. POROSZLAI1.1998.: Excavation campaigns at the Bronze Age tell site at Százhalombatta-Földvár I. 1989-1991, II. 1991-1993. SAX Százhalombatta Archaeological Expedition Annual report 1 Field Season 1998. Százhalombatta, 2000. 13-74. RIEDERER J. 1984.: Műkincsekről vegyész-szemmel, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1984. 178-180. SABJÁN T. 1988.: A búbos kemence, Múzsák, Bp, 1988. 69-70. Zsidi P. 1984.: Újabb kemencék az aquincum-gázgyári fazekastelepről, Budapest régiségei 25. 1984. 367-391. WERNER A.-BARTH R. 1991.: Versuche zu prehistorischen Bronzegusstechniken Exp. Arch. 1991.299-303. WERNER A. 1996. : BROTBACKEN, (K)ein Problem für Steinzeitbacker, Exp. Arch. In Deutschland 1996, Isensee Verlag - Oldenburg, 1996. 35-36. A cikkben szereplő fotókat készítette: Vicze Magdolna, Lakatosné Pammer Gabriella, Dabasi András Szerző címe / author’s address: Lakatosné Pammer Gabriella okleveles restaurátor / conservator M.A. Matrica Múzeum 2440 Százhalombatta, Gesztenyés út 1 -3. 37
