Műtárgyvédelem, 2004 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Lakatosné Pammer Gabriella: A bronzkor kemencéje: funkcióvizsgálat kísérleti régészeti módszerekkel

ezalatt számos készítéstechnikai jegyet, használatra utaló nyomot találhat a tárgyon. Résztvesz az ásatáson, és a leletek előkerülési körülményeiről is információi vannak. A restaurátor összekötőkapocsként dolgozhat a régész és más természettudományos szakemberek, valamint az egyes mesteremberek között. A kísérleti régészeti munkákban való részvétel tapasztalatait a konzerválási- restaurálási munkában is kamatoztathatja.

Középső bronzkori rostélyos kemence

A százhalombattai bronzkori teli telep életében fontos szerepet játszott a kerámiaművesség. Az ásatásokból nagy mennyiségű és igen jó minőségű kerámia tárgy, kemencék, tűzhelyek töredékei, házak omladékai kerülnek elő. Különleges leletnek számít az 1999-ben, igen jó állapotban fellelt rostélyos kemence, melynek előkerülésekor jelen lehettem, és konzerválását elvégezhettem. A kemence az északi szelvényfalhoz közel, kb. 0,5 méter mélységben feküdt, tájolása ÉNy-DK volt. A kemence leírása: Alakja: ovális. Magassága: 40 cm. Szélessége: 64 cm. Hosszúsága: 80 cm. Becsült súlya: kb. 150 kg. Rostély vastagsága: 10-12 cm. Felső szélének vastagsága: 3-4 cm. Oldalfalának vastagsága: 10-15 cm. Anyaga: patics, azaz agyaggal kevert törek ill. pelyva.

A kemence oldalfala ötlyukú rostélyt fog körül, mely jól átégett, enyhén vöröses színű. Épen maradt tüzelőnyílását sárgás agyagból tapasztották, ÉNy-ra néz. A kemence DK-i oldalán két db igen töredékes, szürke földes-agyagos, rossz megtartású, ismeretlen rendeltetésű nyúlvány látható. Közöttük a kemence

felmenő fala beomlott. A kemencéhez tartozik egy kb. 30 cm hosszú és 20 cm széles, vörösre átégett, tapasztott,

2. A kemence

konzerválás előtt. / The oven before conservation.

peremes objektum is. A kemence körül, falához szervesen hozzátapasztva jó állapotú, két rétegű sárga agyagpadlót találtunk. A tüzelőnyílás körül faszén-maradványok, az északi fal és a szelvényfal közötti kis területen kevert hamus- faszenes törmelékek kerültek elő. Munkagödör nyomait nem találtuk. Kissé távolabb, kb. 50 cm-re előkerült ugyan egy sok hamut és gabonamaradványt tartalmazó gödör, de ezt egy későbbi beásás megbolygatta, kapcsolata a kemencével nem bizonyítható. Közvetlenül a kemence mellett egy őrlőkő, egy kisebb tűzikutya, több állatcsont- és kerámiatöredék, a padló bontásakor pedig egy bronz spirális került elő. A kerámia- és bronzleletek alapján a kemence kora a középső bronzkor végére, a Vatya-koszideri időszakra tehető.

25