Műtárgyvédelem, 2004 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Fehér Ildikó: Átfestett függönyök: egy 16. századi Madonna-kép újraértékelése

említi azt a restaurátort, akinek megbízást adott: “Jelen soraim által csak gra­tulálni akarok a szép, kitűnő képekhez, habár átvett állapotukban siralmasak. Krakker már ma másképp mutatja magát új keretében, és vászonra felhúzva, hát ha még a sok maxfix és mixtum compositum, tömérdek mocsok eltűnik! Piombo nagyon megtetszett, persze hogy consiliumot kellene tartani, biztosított szerepeltetésére. Ha jól megy Brenner úr munkája, 4 hétre csak vége leend, meg is alkudtam egyelőre, mind a három képért. 65 ft fix mindenestől. A munka egész lassan jár, és nagy vigyázatot igényel, mert másképp kell javítani miután Piombóról az eredeti festék lepattant volna, mi legnagyobb veszély egy képre, (...?) akkor festeni kell! És oda a kép becse... ”17 Bubics Zsigmond kassai püspök ezen rendkívül gazdag gyűjteményébe tar­tozott a Szépművészeti Múzeum vizsgált táblaképe is, amire Pigler Andor 1967- es katalógusában találunk rövid utalást.18 Mint láttuk, a táblakép technikai vizs­gálataiból egyértelműen kiderült, hogy a zöld függönyt a 19. században két ré­teggel is átfestették. Erre az átalakításra, amely a függöny szinte tökéletes el­fedését jelentette, nyilvánvalóan a táblakép műkereskedelembe való bekerü­lésekor került sor, vagy pedig a Bubics-gyűjtemény számára történő megvásár­lás után. Számunkra talán nem is az a legfontosabb, hogy ez a 2. és 3. réteg “Brenner úr” ecsetjétől származik-e. Érdemesebb megfigyelni azt a szemléletet, ami ezt a változtatást létrehozta, és ami nagyon jellemző a 19. század második felére, amikor virágzik a műkereskedelem, és ami a nagy gyűjtemények kelet­kezésének is az időszaka. A megrendelő számára a restaurátornak a “tökéletes műtárgy” eszméjét kell elérni, hogy a képen ne legyen nyoma átfestésnek, meg­csonkításnak, ami csökkentené a piaci értékét. Bubics gyűjteményeinek pontos leltára sajnos nem maradt fenn. A kassai püspök élete végén jelentős anyagi nehézségekkel küzdött. 1905-ben a kassai püspöki javadalom az ellene támasztott követelések fejében még a tulajdo­nában lévő műtárgyait is lefoglaltatta. Miniszteri biztos vizsgálta felül a püspök­ség vagyoni állapotát. Halála után 1906 körül a közvélemény érdeklődését igencsak felkorbácsolták azok az indulatok, “botrány-pörök”, amelyek Bubics tit­kára és jogtanácsosa körül zajlottak, és amelyekben a felek egymást vádolták a Bubics-vagyon elkótyavetyélésével.19 Korábban már a jogtanácsosa kiállított egy okiratot - állítólag Bubics saját kérésére, - amelyben gondnokság alá helyezte a püspököt aggkori elmegyengeség miatt, és amelyben gondnokául az ügyvéd saját magát jelölte meg. Bubics műkincseinek egy része halálának évében, 1907-ben, a bécsi Dorotheumban került árverésre. Sajnos egyelőre nincsenek adataink arról, hogy a Madonna gyermekével táblakép részt vett-e ezen az ár­verésen, vagy pontosan milyen módon került vissza a magyarországi gyűjte­ménybe, a Szépművészeti Múzeumba. Jegyzetek 1 TÁTRAI V. szerk. Museum of Fine Arts Budapest, Old Master’s Gallery. Budapest, 1991. 24. PIGLER A. rövid utalásából tudjuk meg, hogy a táblakép a Bubics-gyűjteményből került a Szépművészeti Múzeumba. Katalog der Galerie Alter Meister. Budapest, 1967. 522. 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom