Műtárgyvédelem, 2004 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Fehér Ildikó: Átfestett függönyök: egy 16. századi Madonna-kép újraértékelése
Az eddig említett szimbolikus jelentésüket megtartva, a függönyök, corti- nák tehát a középkor végéig gyakran kísérő elemei a Mária-ábrázolásoknak. A 15. és a 16. század elején azonban már csak néhány itáliai emléken - köztük például Raffaello Sixtusi Madonnáján - találunk olyan függönyábrázolást, amely nem valós, naturalista függöny, és aminek a megjelenésére nincs természetes vagy realista magyarázat.10 Ezek a függönyök elsődlegesen a kép témájához kapcsolódó szimbolikus tartalmuk, azaz Máriához szorosan kapcsolódó jelentésük miatt kerültek a képre. A Girolamo del Pacchia egyik követőjének tulajdonított, újonnan restaurált táblakép is ezen késői példák közé tartozik: a kép első változatában megfestett függöny naturalisztikusan, konkrétan nem kapcsolható a mögötte feltáruló hegyvonulatokhoz, épületekhez, nem segít a jelenet helyszínének azonosításában. A félrehúzott függöny tehát egyértelműen az évszázadokkal ezelőtt kialakult jelentése miatt kerülhetett a képre, Mária közvetlen közelébe. Ez a szimbolikus jelentés itt is a reveláció, és Mária anyaságának hangsúlyozása. A 16. század első évtizedeiben működő mesternek (vagy a kép megrendelőjének) érthető módon már nem tetszett ez a függöny, és azt teljes táji háttérre változtatta, a Cinquecento ízléséhez alkalmazkodva. Ezzel a változtatással a kép egészének jelentése is nagyban módosult: a képtérrel együtt vallási tartalma is szabadabbá vált, teológiailag oldottabb lett. A restaurátori vizsgálatokból kiderült, hogy a táblaképet felül is, és kétoldalt is megcsonkították, majd felül 1,7 centiméter széles léccel pótolták a hiányt. Nincsenek adataink arra vonatkozóan, hogy ezek a beavatkozások mikor és miért történhettek. A két figura egymáshoz való viszonya és a háttér alapján nem tartjuk valószínűnek, hogy akár más alakokat vagy jelentős motívumot vágtak volna le a kép széleiről. Feltételezésünk szerint eredetileg a Máriát körülvevő tér lehetett tágasabb, jobb oldalon a kék köpeny nem lógott ki a képtérből, és bal oldalon alul a barna kőtömb tömege is értelmezhető volt. II. A 19. SZÁZADI ÁTFESTÉSEK A restaurátori vizsgálatok a festmény felső részén, a zöld függönyön, melynek anyagában rézzöld is kimutatható, három rétegben mutatták ki kék átfestés nyomait. A kék festékrétegek porított mintáinak polarizációs mikroszkópos vizsgálata során kiderült, hogy a három kék réteg közül a legalsó (1.) azuritot 129 9. A kék festékrétegek a vizsgált táblaképen. The blue paint layers on the examined panel painting.
