Műtárgyvédelem, 2004 (Magyar Nemzeti Múzeum)

E. Nagy Katalin - Pataki Anikó - Tóth Márta: Műtárgykölcsönzés, kompromisszum, konzerválás

Bélelés, szegélyezés. Bélelő anyagnak egy sűrű szövésű, dupla széles, drapp színű pamutvásznat választottunk. A két szövetszél összevarrása után a bélést csúsztatott férceléssel a műtárgyhoz rögzítettük. A bélést és a hátlapot a bordűrök szabásvonalai mentén szintén összevarrtuk, végül a három szövetréteget egymáshoz férceltük. A konzervált és bélelt kárpitot az eredetihez hasonló színű ferdepánttal szegélyeztük.

12. A kárpit csomagolása./ Packing of the artefact.

A kárpit csomagolásához 70 cm átmérőjű vászonnal bevont fahengert rendeltünk. A műtárgyat, színével kifelé, savmentes papírral letakarva, feltekertük a hengerre, úgy, hogy két szélét rovartűvel rögzítettük. A henger két végére a henger átmérőjénél 10 centiméterrel nagyobb fahengert helyeztünk. Ezáltal a feltekert műtárgy nem érintkezett a csomagoláshoz használt láda aljával. A hengert a ládába rögzítve helyezték el, ezzel megkímélve a mozgatás során előforduló rázkódástól.

Jegyzetek

1 Ltsz: IM. 52. 2801.1. Mérete: 254 x 278 cm

2 Közismert az Esterházy-gyűjtemény II. világháború utáni sorsa. Számos publikáció foglalkozik a témával, itt csupán néhányat említhetünk. H. DÉTÁRI Angéla: A fraknói Esterházy-kincstár a történeti források tükrében, in: GALAVICS 1975 473-549. SZILÁGYI András: Az Esterházy-kincstár (Budapest, 1994)

3 VÉGH Gyula: Esterházy-műkincsek az Iparművészeti Múzeumban, in: Magyar lparművészet/23 (1920) 9-11, 70-72. kép.

LAYER Károly: Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum gyűjteményinek leíró lajstroma, 37 képpel (Budapest, 1927)

120