Műtárgyvédelem, 2004 (Magyar Nemzeti Múzeum)
E. Nagy Katalin - Pataki Anikó - Tóth Márta: Műtárgykölcsönzés, kompromisszum, konzerválás
Konzerválási terv Az elődeink által elvégzett rengeteg javítás, kiegészítés után a minimális beavatkozás elvét tartottuk szem előtt, nem törekedtünk újabb pótlások és kiegészítések létrehozására. A konzerválási terv kidolgozásakor egyértelmű volt a leggyengébb, legkényesebb, ugyanakkor a mozgatásokkal minden alkalom9. Részlet az erősen hiányos külső bordűrből, tisztítás, szálirányba állítás után. Incomplete outer bordűré after cleaning and the realigning of the threads. mai legjobban igénybe vett területek, vagyis a külső bordűrök konzerválása-meg- erősítése. Megoldást kellett találnunk a kárpit teljes felületére jellemző, az alátámasztó bélések felvarrásából adódó deformálódások kiigazítására is. E beavatkozás nélkül nem lehetséges a műtárgy feltekert állapotú szállítása, mert a gyűrött és deformálódott felületeken újabb gyűrődések és deformálódások keletkeznének. Foglalkoznunk kellett a számos problémát okozó tisztítással, hiszen ezt egyszerre tartottuk néhol elkerülhetetlennek, máshol feleslegesnek vagy éppenséggel megoldhatatlannak, ez utóbbi esetben a színezékek levérzése miatt. A konzerválás menetében az utolsó hangsúlyos elem az előző restaurálások alkalmával használt, több anyagfajtából és darabból összeállított bélésanyagok cseréje volt. A tárgy tartását, stabilitását egy egységes, sűrű szövésű anyaggal kívántuk biztosítani. Annak ellenére, hogy a kárpit többi része is konzerválásra szorult volna, elegendő idő hiányában úgy határoztunk, hogy a varrókonzerválást elsősorban a külső bordűrön fogjuk elvégezni. Itt kell megemlítenünk, hogy konzerválási terveinket a hosszú időt (2 hónapot) igénylő tisztítás alatt többször átalakítottuk. Eredeti elképzeléseink szerint csak a bordűr fehér atlaszselyem szakaszait szerettük volna alátámasztani, a lebegő, sérült részeket pedig átfogó öltéssel rögzíteni. A felmérés során nyilvánvalóvá vált, hogy az ily módon rögzítendő részek nagy százalékán teljes levarrás lenne szükséges. Ekkor mérlegelni kellett a tárgy mozgatásával, csomagolásával, későbbi tisztításokkal járó nehézségeket, s ezeket összevetettük más tárgyaknál hasonló technikával készített restaurálásokkal. Ennek alapján úgy döntöttünk, hogy az általunk kivitelezendő módszer hosszú távon nem nyújt kellő biztonságot az amúgy is töredékes és rendkívül gyenge szöveteknek. 117
