Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)
T. Bruder Katalin - Mráv Zsolt - Veres Kálmán: Az elrejtett quadripus : a polgárdi ezüstlelet újraértelmezése
és a négyszögletes mancsban végződő talpak kifelé, a quadrípus által bezárt négyzet átlóinak irányába néznek. A rögzített és a csúszópántokhoz kapcsolódó fülek 90°-ot zárnak be egymással. A wehringeni quadripusra már tálakat is helyezhettek.32 Két, Kr.u. 3. sz. végére vagy a Kr.u. 4. sz. elejére keltezhető quadripus alapján négylábú állványokat a későantikvitásban is használtak. Az egyiket Ephesosban találták, a másikat az Isztambuli Régészeti Múzeum gyűjteménye őrzi.33 Későantik ábrázolásokon ugyancsak megjelennek négylábú asztalok, bár ezek - keresztpántok híján -, valószínűleg nem az összecsukható állványok típusát képviselik. A Notitia Dignitatum méltóságjelvényei között egy négylábú asztalt is ábrázoltak, amely ezüsttálat tartott.34 A Kr.u. 5. sz. első negyedében született, képekkel illusztrált vatikáni Aeneis kézirat (Vergilius Vaticanus) Didó és Aeneas lakomáját bemutató képén valószínűleg ugyancsak egy kerek tálat tartó, négylábú asztalt láthatunk, mivel azon a lábakat alul összekötő pántok egy négyzetet rajzolnak ki.35 A felsorolt érvek alapján jogosan felmerül a kérdés: - tripusként vagy quadripusként értelmezhető a Polgárdin előkerült későrómai ezüst összecsukható asztalállvány? A kérdés teljes bizonyossággal ugyan nem dönthető el, az egyes lehetőségek mellett felhozható érvek mérlegelése után azonban lehetőség nyílik az állásfoglalásra. A műtárgy tripusként való azonosítása mellett érvként mindössze a háromlábú állványok gyakoribb használata, és az eddig ismert, ugyancsak a Kr.u. 4. sz.-ra keltezett, Triton és Néreida szoborcsoportot ábrázoló koronázótagok36 tripusokon való előfordulása említhető. Az első érv súlya csekély, a második pedig több problémát hordoz magában. A két ismert, Triton-Néreida csoporttal díszített tripus csak keltezése, és a koronázótag ábrázolása alapján állítható párhuzamba a polgárdi lelettel, az asztal típusát tekintve azonban nem. Mindkét említett tripus ugyanis - a Polgárdin előkerült összecsukható asztallal ellentétben -, egy nézetre készült. A tigavai tripus frontális, párducprotoméval díszített lábának Triton-Néreida csoportja előrefelé, míg a hátsó két lábat koronázó szoborcsoportok befelé, tehát az elülső láb koronázótagjával közel egyirányba néznek. (A Louvre töredéke a tigavai ép tripusszal minden részletében azonos szerkezetű és beállítású tripushoz tartozott.) A tálat tartó kampók ennél a két hátsó lábnál ezért nem a koronázótagok mögött találhatók, hanem előttük. Ha hasonló beállítást feltételezünk a polgárdi állványnál, akkor a két előkerült eredeti koronázótag közül legalább az egyik esetében a kampóknak ugyancsak a Triton-Néreida csoport előtt kellene lennie. A kampókat azonban mindkét polgárdi lelethez tartozó koronázótagon a csoport mögött helyezték el. Az ívesen hajló fogófelületek száma és ábrázolása ugyancsak eltérő. A tigavai tripuson csak egy párducprotoméval diszítettet találunk, míg a polgárdi darabon minimum kettőt, s azok is griffeket ábrázolnak. A Triton-Néreida csoporttal koronázott összecsukható asztalok tehát semmiképpen sem egyetlen típusba sorolhatók (legalábbis a polgárdi ezüstállvány nem a két említett tripus típusába tartozik), ezért érvként sem használhatók a polgárdi lelet tripusként való értelmezése mellett. Érdemes itt azt is megemlíteni, hogy a quadripusokai gyakran koronázó Bacchus-büsztök azonosak 62
