Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)
T. Bruder Katalin - Mráv Zsolt - Veres Kálmán: Az elrejtett quadripus : a polgárdi ezüstlelet újraértelmezése
8. A tengelyeket formába öntötték. 9. Szemben a fentiekkel, a rozetták lemezből, préseléssel készültek. Az alátéteket szintén lemezből vágták ki, a sugaras díszítmény egyúttal a tartásuk növelését is szolgálta. A helyreállItás A restaurálás elvégzéséhez a tárgyat részeire kellett szétszedni. Az egyes darabok azonosító jelzését oly módon kellett alkalmazni, hogy azok a kezelések során kitartsanak. A szétszedés során különbséget kellett tenni az eredeti, és az utólag, pótlásként elkészített és alkalmazott tengelyek, illetve alátétek között. A tripus forrasztásai már a szétszedés megkezdése előtt több helyen elengedtek. Ameddig az emlékezetünk visszafelé elér időben, a ír/pus-szal mindig “baj volt”. Az 1961-ben nyílt régészeti állandó kiállítás előtt Baski Sándor fegyverrestaurátor próbálta a lágyforrasztásokat megerősíteni (ez a későbbiekben több esetben, például fotózás előtt is előfordult.) A következő állandó régészeti kiállításon (1977-ben nyílt), a külön tárlóban kiállított tárgyat diszkréten össze kellett drótozni, s kissé megtámasztani. Ezt a galvanoplasztikái úton elkészített láb gyengesége is okozhatta, többek között. Tehát mindenképpen indokolttá vált a tárgy teljes restaurálása. Az első lépés az alálapolt forrasztások eltávolítása volt. Mivel a vékony lágyforrasz nem tartott, s a beforrasztott szegecseknek nem volt fejük, ezek mechanikusan leválaszthatók voltak. Nagyobb gondot jelentett a szegecsek kioperálása. Ezt oly módon oldottuk meg, hogy a szegecsek belsejét kifúrtuk, majd a szegecseket összeroppantva emeltük ki. Ezt követte a törési felületeken lévő forrasz leszedése. A lágyforrasz anyag eltávolítása mechanikus úton történt, a további ötvöződések elkerülése érdekében. Nagyobb gondot jelentett a rozetták, illetve a mozgó részeket tartó tengelyek szétszedése. Mint már azt a fentiekben említettük, a tengelyek külső része a rozetták közepe, kúpos formájú, megvastagított tengelyvég, belül pedig alátétlemezen elnitteltek. Felmerült, hogy a szétszedést csak oly módon lehet megoldani, hogy a tengelyeket elvágjuk, majd az összerakásnál kis pótlás felforrasztásával kalapáljuk el. Végül azt a megoldást választottuk, hogy 57 4.6. Az asztalállvány egyetlen megmaradt. keresztpántot tartó fülének töredéke a lágyforasz és a kiegészítések eltávolítása után. A fül a láb síkjával 45 fokos szöget zár be The fragment of the only remaining handle of the table stand that held the cross-band, after the re-moval of the soft soldering and the completions. The handle closes 45 degrees with the plane of the foot
