Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Morgós András: Párizs, Karthágó, Budapest : egy elmaradt nekrológ helyett
Egyedi bronzkancsó (a Győr-Sopron megyei Egyeden 1831-ben, földmunkálatok közben került elő az ezüst berakásos egyiptomi bronzkancsó). Eskü téri sisak (a pesti rómaikori táborban talált, aranyozott, ezüstlemezekkel borított, ékkövekkel díszített vassisak). Vas diatretum. Szekszárdon talált római kőkoporsóból került elő. Istállóskői ősember tűzhelyének in situ felvétele. Szentes-vekerzugi lovassír in situ felvétele. Imolái őskohó in situ felvétele. Kettős lovassír in situ felvétele. Zöldhalompusztai arany szarvas (másolat). Lehel kürtje (másolat). Szent László hermája (másolat). Gyakorlati eredményei, szabadalmai és oktatói tevékenysége mellett tudományos munkássága, szakirodalmi hagyatéka is jelentékeny, számos cikke mellett fontos fejezeteket írt máig alapvető kézikönyvekben,9 rendszeresen tartott előadásokat a TIT-nél, együtt dolgozott a kor kiemelkedő tudósaival.10 Baky Győző a magyar restaurálásnak olyan nagy tudású, jelentős egyénisége volt, aki munkásságával hosszú időn keresztül meghatározta a magyar restaurálás fejlődését. Hatvanadik születésnapjára szocialista kultúráért kitüntetést kapott. 1968. december. 31.-én vonult nyugdíjba a múzeumtól. 1972. március 19-én, még a hetvenedik születésnapja előtt hunyt el Budapesten. Az általa végzett munka példaként áll az utódok előtt. Jegyzetek 1. Baki Albertról, és Baky Győző pályafutásáról Id: Seregélyi György: Magyar Festők és Grafikusok Adattára, Szeged 1988. 31 Zádor A; Genthon, I.: Művészeti Lexikon, Első kötet A-E, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965. 146. ARTE Galéria és Aukciós Iroda, Budapest, Ferenczy u. 14. Válogatás Baky Győző (1902-1972) festőművész alkotásaiból c., 1998 márc. 16 - ápr. 10. között rendezett kiállításának ismertetőjéből 2. Vértes László: Medveemberek Krónikája, Gondolat kiadó, 1957, 24-39. (az istállóskői barlang in situ felvételének és múzeumba szállításának a leírása) 3. A PVC- szilikonos másolatkészítési technika újítása volt (nem szabadalom) 4. A cerezin (más neveken ásványviasz, tisztított földi viasz (amit ozokeritnek is neveznek), cera mineralis alba) fehér, szagtalan, íztelen. A méhviaszhoz hasonlít, bár óriásmolekulájú paraffin szén- hidrogének alkotják. Sűrűsége 0.91-0.92 g/cm3, olvadáspontja 60-80 °C. Vízben nem oldódik, viszont jól oldódik petroléterben, kloroformban, benzolban, forró olajban. Az ozokerit nem avasodik, oxidálóanyagokkal szemben rendkívül ellenálló, melegben gyúrható és képlékeny. A kőolajból raf- finálással előállított paraffinokkal elegyíthető. Általában a kereskedelemben kapható cerezinek ilyen keverékek, amelyek néha méhviaszt is tartalmaznak. Előállításakor a földiviaszt öntöttvas üstökben 20
