Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Morgós András: Párizs, Karthágó, Budapest : egy elmaradt nekrológ helyett
eltávolítását csak nagyon drasztikus módon, lúgos főzéssel vagy kiégetéssel lehet megoldani. Ennek során a gyenge, rossz megtartású tárgyak sérülnek! A cerezinnel konzervált tárgyat csak nehezen lehet ragasztani, kiegészíteni. Ha a kezelést követően melegen nem törlik vissza puha ronggyal a kezelt tárgy felületéről a felesleget, akkor a por könnyen beletapad. VÁKUUMOS FERTŐTLENÍTÉS Baky 1958. november. 13.-án bejelentett szabadalma - ”Eljárás múzeumi és könyvtári anyagok vegyszer nélkül, vákuum alkalmazásával történő rovar- talanítására” elnevezés alatt.6 “A múzeumok és könyvtárak egyik legnagyobb veszedelme a rovar- károsítók. Az ellenük történő védekező eljárások lassúak, körülményesek és sem a megelőzést, sem a kártevők elpusztítását nem tudják teljes biztonsággal megoldani, és az emberre is általában veszélyesek. Ha a múzeumi vagy könyvtári anyagok (szőnyegek, egyéb textilféleségek, szőrmék, könyvek, kárpitozott bútorok, továbbá fatárgyak, táblaképek) bármelyikét vákuum-hatásnak vetjük alá, a tárgyban lévő lepkék, kukacok, bogarak, melyeknek egyik létfeltétele a közönséges légnyomás, mind elpusztulnak. A kísérleteknél 18-20 óráig tartó vákuum járt teljes sikerrel.’’ ”Az eljárás semmiféle vegyszert nem alkalmaz (szénkénegezés, cián, toluol, terpentin, benzin stb.), teljesen ártalmatlan az emberre, a festékanyagokra, a textíliák esetleges fémszövéseire és egyéb fémkellékeire (fémgombok, csatok), faszobrok, faládikák fémvereteire, alkatrészeire”...’’a tárgyat, könyvet, vagy textilféleséget stb. - ez utóbbit akár szorosan összehajtott, akár laza állapotban - belehelyezzük a vákuumhengerbe, fedelét lezárjuk s megindítjuk a vákuum légszivattyút. A kívánt nagyságú vákuum elérése után (10-1 Hgmm, ami gyakorlatilag légüres térnek számít), lezárjuk a csapokat és 18-20 óra hosszáig benne hagyjuk mindennemű felügyelet nélkül. A fent nevezett idő eltelte után a tárgyakat kivesszük, ekkor már minden kártevő elpusztult könyvben, fában és egyéb tárgyakban, vagy textilféleségekben, továbbá a vákuum-hatás megszüntetése után a könyv a legteljesebb szellőztetésen is keresztülment, mert a legrejtettebb pórusaiból is kiszívta a dohos, állott levegőt, és utána friss levegővel telítődött. Az eljárás egész könyvtárak részére lehetővé teszi a teljes könyvállomány rovartalanításával egyidejűleg a könyvek szükséges szellőztetését is (egyszerű, tömeges kezelés). Vákuumkezelés után a könyvanyagot visszahelyezzük polcaira, a textília-féleségeket széthajtogatjuk és puha ecsettel, vagy kefével lesöpörjük a már elpusztult kártevőket - fatárgyaknál nem lehet, de nem is kell eltávolítani őket.” A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára szerződésben kötötte le a szerves anyagok vákuumos fertőtlenítési találmányát, és felkérte Bakyt, hogy a szükséges berendezés megépítését irányítsa a KUTESZ-nél (Kutatási Eszközöket Kivitelező Szövetkezet). Amikor a berendezést a könyvtár üzembe kívánta helyezni, jogászuk (Balogh) megtagadta a tízezer forintos feltalálói díj kifizetését: Baki csak bírósági eljárásban tudta a pénz kifizetését elérni. 18
