Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Összefoglalók
PÁRIZS, KARTHAGO, BUDAPEST Egy elmaradt nekrológ helyett Morgás András Baky Győző (1902-1972), a rendkívül színes egyéniségű művész, restaurátor és feltaláló a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tára Restaurátor Műhelyét vezette 1942-től haláláig. 22 évesen került Párizsba, ahol a Grande Chaumiére (Nagy Csűr) festészeti szabadiskolában tanult. Bejárt a Louvre-ba, másolta többek között a Mona Lisát. Festményei, rajzai eladásából tartotta fenn magát. 1927-től tagja lett a Francia Művészek Szövetségének (Fédération Francaise des Artistes), a Galerie de la Salli három önálló kiállítást is szervezett műveiből, az 1931-est báró Villányi Frigyes, párizsi magyar nagykövet nyitotta meg. Párizsi működését többek között a Chicago Tribune, a párizsi Comedia, és más újságok méltatták. Sakkozott Károlyi Mihállyal, egy társaságba került Illyés Gyulával, találkozott Picassóval is. 1934-től nyolc évig Tunéziában élt és alkotott. “A rabati köszörűs” c. festménye a párizsi Világkiállításon díjnyertes lett. A Tunisz melletti Bardo-ban lévő, a francia állam által fenntartott Musée Alaoui múzeum (amely az egykori Karthago régészeti anyagát is őrizte) restaurátori állását elfogadta, és ottani működése alatt kitanulta a konzer-válás-restaurálás szinte minden változatát (freskó, viaszfestmény, mozaik, üveg, bronz, csont, arany, stb). 1942-ben, a németek előrenyomulása idején, mint szembenálló állam polgárának, repatriálnia kellett. Ugyanez év szeptemberétől a Magyar Nemzeti Múzeum szolgálatába állt, és maradt egészen nyugdíjazásáig. 1944-45 között számos olyan restaurátori munkát is elvégzett, amilyet a múzeumban korábban nem ismertek, pl. neolit edények festékrétegeinek rögzítését. 1947-ben megszervezte az első magyarországi restaurátor-tanfolyamot. Az 50-es években dolgozta ki hires vákuumos-cerezines fémkonzerváló eljárását, a szerves anyagú tárgyak kártevői ellen alkalmazott vákuumos módszerét, és bevezette a még ma is használatos, hőre megfolyó, ún. Baky-masszát, nagyméretű régészeti kerámiák ideiglenes rögzítőanyagát. Közel harminc éves múzeumi tevékenysége során Baky a gyakorlati restaurálási munkában is maradandót alkotott. A magyar restaurálástörténet nagy tudású, kiemelkedő egyéniségét tiszteljük benne, aki hosszú időn át meghatározta a magyar restaurálás fejlődését. PARIS, CARTAGE, BUDAPEST IN THE PLACE OF A MISSED OBITUARY András Morgós Győző Baky (1902-1972), an artist, restorer, inventor, an extremely colourful personality, was head of the Restorers’ Workshop of the Archaeological Department of the Hungarian National Museum from 1942 until his death. He got to Paris at the age of 20, where he studied in the painters’ free school called Grande Chaumiere. He frequently visited the Louvre where he copied, among others, the Mona Lisa. He lived from the money he got for his paintings and drawings. From 1927 he was member of the French Federation of Artists (Fédération Francaise des Artistes), the Galerie de la Salli organised three exhibitions from his works, the one organised in 1931 was opened by Frigyes Villányi ambassador of Hungary in Paris. His activity in Paris was discussed in the ChicagoTribune, the Comedia edited in Paris and other papers. He played chess with Mihály Károlyi, enjoyed Gyula lllyés’s company and met Picasso. From the year1934, he spent eight years in Tunisia. His painting titled “Knife-grinder in Rabat” was prize winner at the World Exhibition in Paris. He accepted a restorer job in the Musée 168
