Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Járó Márta: Tárlóklíma és szilikagél: a légnedvesség szabályozása kiállítási tárlókban
A hazai kereskedelemben beszerezhető, színezetlen szilikagél6 gyakorlatilag tiszta metakovasav (H2Si03). A forgalmazótól nem szerezhető be az egyensúlyi nedvességtartalom-relatív légnedvesség diagram, ezért kísérleti úton próbáltuk meghatározni, milyen RH-tartományban a leghatékonyabb ez a puffer- anyag-fajta. A mérések és a modellkísérletek alapján a 40-45% alatti értékek beállításánál használható legjobban, és inkább a nyári időszakban megrendezett kiállítások esetében javasolható az alkalmazása. Ilyenkor ugyanis elsősorban hőmérséklet-emelkedéssel számolhatunk (szellőztetés), ami RH- csökkenést okoz a tárlóban. A szilikagél a hiányzó vízmennyiséget pótolja. Hőmérséklet-csökkenés esetén viszont, amikor a tárlóban megnövekszik a relatív légnedvesség, a felesleges vízgőzt nem, vagy csak nagyon lassan tudja a felületén megkötni. Külföldön számos egyéb pufferanyag is rendelkezésre áll, mint pl. a Nikkapellet,8 az Argelac, az Actigel, a Cecagel-változatok,9 az Artengel10 stb. A választást a beállítani kívánt RH-érték, és persze, a rendelkezésre álló pénzkeretek szabják meg. Rosszul szigetelő fém-üveg tárlók A nagy méretű, fémből és üvegből készült tárlók esetében az üveg “hasa- sodása” miatt a gyártó cégek eleve nem garantálják a hézagmentességet, tehát az ilyen tárlók rosszul szigeteltnek tekinthetők. Ezért ezekben nem stabilizálható eredményesen a relatív légnedvesség. Ugyanez mondható el a fémkapcsokkal rögzített üveglapokból (7. kép), illetve a gyakorlatilag megfelelő szigetelés nélkül készült fém-üveg tárlók esetében (pl. a 8. képen jobb-, és baloldalon álló vitrinek). A Nemzeti Múzeum időszakos kiállításain esetenként még előforduló, fából (farost-, vagy rétegelt lemezből) és üvegből készített tárlók esetében a faanyagok is résztvesznek a vízpára ki- és beszállításában. Ezek a tárlók kimondottan rosszul szigetelőknek tekintendők. Áfa, farostlemez stb. használata egyéb, itt nem részletezendő légszennyezési problémákat is felvet.11 (A belső légtér paramétereinek változása egy rosszul szigetelő tárlóban) A rosszul szigetelő vitrineknél a környezet hőmérséklete és páratartalma szabja meg a tárlón belüli levegő relatív légnedvességét. A külső és belső tér közötti légcsere folyamatos. (A relatív páratartalom stabilizálásának lehetősége egy rosszul szigetelő tárlóban) Rosszul szigetelt tárlók esetében, tapasztalataink szerint, a belső légtér relatív páratartalmának stabilizálására az egyetlen megoldás a relatív lég- nedvesség kívánt értékre történő beállítása, részben vagy teljesen gépi úton, a vitrin környezetében. E kétségtelenül költséges megoldást olyan esetekben vagyunk kénytelenek használni, amikor egy rosszul szigetelt tárlóban igen kényes anyag kerül bemutatásra. Ha egy-egy teremben több, rosszul szigetelő tárló tartalmaz páratartalomra érzékeny tárgyat, az egész termet kell párastabilizálni. A “Szépség dicsérete” című kiállításon - nyári időszakban -, hűteni kellett a kiállítótermeket. Azon tárgyak közelében, amelyek tárlóban voltak ugyan, de a tárló nem volt megfelelően szigetelve, gépi úton párásítottuk a levegőt. A tárlók belsejében, a nem kielégítő szigetelés miatt, ugyanez a hőmérséklet és relatív légnedvesség alakult ki. 162
