Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Vizsgálatok - Kriston László - Bodor István, Ifj.: Egy különleges márványszobor romlása, vizsgálata és restaurálása
EGY KÜLÖNLEGES MÁRVÁNYSZOBOR ROMLÁSA, VIZSGÁLATA ÉS RESTAURÁLÁSA Kriston László—ifj. Bodor István Összefoglalás: A szerzők tájékoztatást adnak a hazai márványfaragványok között különleges összetételűnek számító Tirthankara-szobor romlási folyamatairól, vizsgálatáról és restaurálásáról. A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum tulajdonában lévő Tirthankara-szobor restaurálására az 1997-98-as tanévben került sor. A szobor alkotója ismeretlen köfaragómester, egy azon sok ezer közül, akik az észak indiai dzsaina templomokat építették. Keletkezésének idejét Baktay Ervin a XIV-XV. századra tette, helyét pedig India Gudzsarát vagy Radzsputána tartományába. A szobor a századforduló táján került hazánkba, Hopp Ferenc gyűjteményébe, majd innen később a múzeum tulajdonába. A dzsaina vallás a buddhizmussal szinte egy időben lépett színre a brahmaniz- mus ellen. A vallás megalapítója, Varhamána Mahá- vira a második kaszt, a ksat- rija (harcos rend) tagjaként született a Kr. e. VI. század közepe táján. A felszabadulást hirdette a vágyról, a tetiségről való lemondás útján, hogy ilyképpen a karma bilincsei lehulljanak. Önmagát tirthankarának „útkészí- tőnek”, „gázlómutatónak” nevezte. Hívei Dzsinának (Győzelmes, Diadalmas) nevezték. Innen ered a vallás dzsaina elnevezése. Mind a mai napig fennmaradt a vallás, de elterjedése Indiára korlátozódik. A szobor 1997. november 3-án került az MKF restaurátor-műtermébe. Ezelőtt szabadtéri körülmények között állt a múzeum kertjében (1. kép). Egy, a századforduló idejéből lenn- [ kép. ^ Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum kertjében maradt, valószínűleg köz- álló Tirthankara-szobor 137
