Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Hidasi Zsolt: Egy XVII. századi faliszekrény restaurálása
(pl. a szárnyak alsó sarka alatt megkopott párkányzatot vagy a fiók homloklapoknál a húzógyűrűk mögött megkopott felületeket). Végül a bútort puha ronggyal még egy nagyon vékony terpentinben oldott fehérített méhviasz réteggel is bevontam. A méhviasz hatására a felület egységesebb és élénkebb lett, véleményem szerint még inkább megközelítve ezzel a készítéstechnikai analógiák alapján feltételezett eredeti felület hatását. A vékony méhviaszréteg a Paraloid B 72-vel kezelt felületről az eredeti festés és a tojástempera retusálás károsítása nélkül lakkbenzinnel eltávolítható. A faragványok esetében a retusáláshoz gumitemperát használtam, ez az eredeti festéstől megkülönböztethető és később is vízoldható marad. A retusálás a tömítések nedvszívó képességét csökkentő sellakrétegre került. A fémszínezett részeken vörös bóluszos retusálási alkalmaztam. Fémfüstöt, amit a polírozás után még vissza is koptattam, csak ott raktam a felületre, ahol ez az esztétikai összhatás miatt feltétlenül szükségesnek látszott. A faragványoknál a végső felületvédelmet Paraloid B 67 5%-os lakkbenzines oldatával biztosítottam. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetemet szeretném kifejezni Kovács Petronella szakvezetőnek és Morgós András konzulensnek tanácsaikért, Lörincz Juditnak, Gulyás Csillának és Anda Csabának munkámhoz nyújtott segítségükért! JEGYZETEK 1 L. Hain Gáspár: Szepességi krónika és évkönyv (pp. 17-18. és p. 511.), valamint Bárányné Oberschall Magda: Magyar Bútorok (p. 14.) 2 Baranyai: Mesterek és műhelyek (p. 368.) 3 A stílus elterjedésének művészetföldrajzi iránya az egyes kutatók állításai alapján nem egyértelmű és néha ellentétes is: vö. pl. Vadászi: A bútor tört. (p. 110.) és Aggházy: A barokk szobrászat I. (pp. 29-32) vagy Baranyai: Mesterek és műhelyek (p. 368.) 4 Baranyai: Mesterek és műhelyek (p. 342., pp. 363-364., p. 413., p. 414. és p. 416.) 5 Voit Pál: Régi magyar otthonok (p. 70., p. 137., p. 187. és pp. 202-203.) Baranyai: Mesterek és Műhelyek (p. 330., p. 331 és p. 333.) és Bérei: Kiegészítés a mesteri oltárhoz (p. 3) 6 Aggházy: A barokk szobrászat 1. (pp. 29-31.) és Baranyai: Mesterek és műhelyek: (p. 342.) 7 Aggházy: A barokk szobrászat I. (pp. 31-32.), Bérei: Kiegészítés a mesteri oltárhoz (p. 1.) és Baranyai: Mesterek és műhelyek (p. 358., p. 361. és pp. 367-368) 8 A fafaj-meghatározások a makroszkópos és a mikroszkopikus bélyegek alapján történtek az ELTE növény- szervezettani tanszékén dr. Babos Károly segítségével, kézi metszésű minták radiális és tangeneiális hosszmetszetein, valamint keresztmetszetein. 9 Az ún. hullámléceket, vagyis hullámosított felületű profilozott díszléceket H. Schwanhardt 1621-es találmánya óta gépi úton is elő tudták állítani. 10 Az ónozást salétromsavval vizsgáltam pozitív eredménnyel (ß-onsav csapadék). 11 A szekrényt (a keretező díszítmények nélkül!) Teis Dich Abrahamsen, holland restaurátor 1990-ben restaurálta. A munka kiadásával kapcsolatos levelezés és dokumentáció az MNM Újkori Osztályának adattárában a 409- 153-8/90.U.O. ügyiratszám alatt megtalálható. A rajzokkal illusztrált dokumentáció alapján nyomon követhetjük a holland restaurátor munkáját, mely főként a levált darabok visszaragasztásából, ill. két kis kiegészítésből (a bal oldali fióksor alsó osztóelemének élléce és az asztallap kőrisfa betétjének jobb szélén található keskeny csík) állt. A korpusz bal oldali fióksorának legalsó éllécén alul látható bejegyzés a holland restaurátortól származik: „KÖPI UDFORT! SER. 1990. T.d.A.” Nem kizárt, hogy korábbi restaurálásokra utalnak a korpusz hátlapján a jobb oldalon található ceruzabejegyzések is: „1925. XII. Hó” és „1928. VII. 30.” 12 Az alábbiakban időrendi sorrendben közlök néhány receptet a fekete bútorok felületkezelésére vonatkozólag Thomas Brachert könyvének IV. fejezetéből: 74 XVII. sz. első harmada Brüsszeli kézirat javaslata: „Az ébenfa módjára pácolt fánál csak viaszolásra és egy tiszta ruhadarabbal történő simításra van szükség”.
