Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Restaurálás - T. Bruder Katalin: Két római sisak újrarestaurálása

Függelék: „FÉMVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV A minta adatai: A minta leírása: vöröses korrózióval borított fémdarab, helyenként sima, ezüstös bevonat­félével - a vizsgálat egy egyenetlen törésfelületen („sisak csúcs”) és egy ezüstös bevonatú részen („sisak bevonat”) történt. A vizsgálat módja Optikai mikroszkópos szemrevételezés. Elektronsugaras mikroanalízis (EDS) a minőségi és tájékoztató mennyiségi elemössze­tétel megállapítására közvetlenül a minta felületén. Az EDS-felvételeket Tóth Attila (MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet) készítette. A vizsgálat eredményei A minta törésfelületén vasat, cinket, rezet, szilíciumot, ként, klórt, káliumot és kalciumot lehetett kimutatni. A tájékoztató mennyiségi vizsgálat alapján réz-cink ötvözetről van szó, a rézxink arány kb. 6:1, ami kb. 13-15% cinktartalmat jelent. Az alumínium, szilícium (3-1,5%) és az 1% alatti mennyiségben jelenlévő egyéb elemek feltehetően a környezetből (talaj) a felületre került szennyeződések (I. az 1. sz. mellékletet). Az ezüstös bevonat minőségi összetétele: vas, cink, réz, szilícium, kén, klór, kálium, ón, kalcium. A tájékoztató mennyiségi elemzés alapján az ón mennyisége 10% fölött van (I. a 2. sz. mellékletet). Az eredményekből levonható következtetések A tájékoztató vizsgálati eredmények alapján a minta maga réz-cink ötvözet, amelyet helyen­ként vékony ónbevonat fed.” JEGYZETEK 1 Robinson, H. R.: The Armour of Imperial Rome. Leventhal, London, 1975. Itt jegyzem meg, hogy pontosabban fogalmazva itt egyazon sisak két részéről, a tarkót és az arcrészt védő darabokról van szó, melyek többnyire szijjal voltak egymáshoz szerelve. 2 Kocsis László: Római védőeszközök Pannóniában, pajzsok, sisakok. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1994. 101. p. 3 Kocsis László: i. m. (2) 111-112.p. 4 Delhaes István, (Pest, 1845. augusztus 19. Becs, 1901. április 18.) műkedvelő festő és műgyűjtő. Egy ideig a bécsi Lichtenstein Képtár restaurátora volt. Nagy jelentőségű régiség gyűjteményét, metszeteit, képgyűjte­ményét végrendeletében a magyar államra hagyta. Ezek a műtárgyak jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban, az Iparművészeti és a Szépművészeti Múzeumban találhatók. Nagy Géza: Hadtörténelmi Gyűjtemény. In: A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. Az Erem- és Régiségtár 8. (Budapest, 1902) 27. p. 5 Hampel József: Antik emlékek. Uo. 4. 31. p. 6 T. Bruder Katalin: Egy I. sz-i aquincumi sisak restaurálása. Budapest Régiségei XXV. Statisztikai Kiadó Vál­lalat, 1984. 451-452. p. 7 Itt mondok köszönetét dr. Járó Márta önzetlen segítségéért. 8 A tájékoztató vizsgálati eredmények alapján a minta maga réz-cink ötvözet, amelyet helyenként vékony ón­bevonat fed. A fémvizsgálati jegyzőkönyvet lásd a Függelék-ben. 9 Duma György erre irányuló kutatásaiban magam is segédkezhettem, s arra az eredményre jutottunk, hogy a mályvagyökér főzetével összekevert dehidratált gipsz kristályosodása, a kristályok alakzatai eltértek a csak víz­53

Next

/
Oldalképek
Tartalom