Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Dúzs Krisztina: Schreiber József gyárából származó habán mintás üvegkancsó restaurálása
felületére, majd vastagon levédték lakkal több rétegben. Nem védtem le a leltári számot, mert a lakk nem mutatott érzékenységet a későbbiekben használt kezelőszerekre. Tisztítás Mechanikus tisztítás A felülethez lazábban kötődő szennyeződéseket először mechanikusan távolítottam el az üvegtárgyról. Az üveg felületébe nem tud ugyan bediffundálni, de a további kezeléseknél megnehezítheti a mosás tisztító folyamatát, illetve feleslegesen hosszú ideig teszem ki a tárgyat a vegyszeres kezeléseknek. A különálló töredékdarabok törésfelületeiről a nyomokban megmaradt ragasztóanyagot szikével távolítottam el. Mosószeres tisztítás A mosószeres tisztítás első lépéseként a még egyben lévő töredékdarabokat bontottam szét és áztattam szét meleg vízben. Felületaktív anyagnak zsíralkohol-szulfátot (anionos mosószer) használtam, 0,2%-os koncentrációban, 40 °C körüli hőmérsékleten. A felületaktív anyag segíti a víz bediffundálását a törésfelületek közé, csökkenti a ragasztó tapadási képességét, így az egyes darabok könnyebben szétválaszthatok. A szétválasztott töredékekről a felpuhult ragasztóanyagot mechanikusan távolítottam el. Az áztatás közben a felületaktív anyag hatására az üveg felületén lévő szennyeződések rétegei is fellazultak és puha tisztító kefe segítségével eltávolíthatóvá váltak. Az üveg belső felületén a törésvonalak mellett vastag fekete jelölés látható, amit az anionos mosószerrel nem tudtam eltávolítani, ezért próbálkoztam egy másik nem ionos tenziddel (Prenol 10). A nem ionos mosószerek más körülmények között működnek, mint az anionos tenzidek. Kritikus micellakoncentrá- ciójuk alacsonyabb (0,05-0,5 g/1), a tisztításhoz szükséges idő rövidebb, nehezebb leöblíteni és a mosáshoz használt víz hőmérséklete sem lehet magasabb 30 °C -nál. A mosás folyamán derült ki, hogy az üveg felületén a mintát is átkenték a ragasztáshoz használt gyantával. A zománcfestés megkopott, különösen a fekete kontúrok, ezért a minta hiányzó részeit visszafestették a felületre és az egészet átkenték gyantával. A nem ionos mosószeres tisztítás után az edény színei teljesen más árnyalatot kaptak, a színek élni kezdtek. A tulipánok viola színűek, a virágok élénk sárgák és a kancsó alapszíne is élénk sárgává változott. A mosás folyamatát mindkét esetben alapos vizes öblítés követte. Az anionos mosószer ugyanis enyhén lúgos közeget hoz létre. Ha hosszabb ideig van kitéve a tárgy a lúgos közegnek, akkor az üveg stabilizáló és módosító anyagai sérülhetnek. Eddig ismeretlen volt az, hogy a tárgyon találhatók olyan adatok, amik az üvegedény eredetére vonatkoznak. Ezt eddig vastag zsíros légköri eredetű szennyeződés fedte. Az ezüst színű rétegbe van bekarcolva a következő felirat: „Művészi Ipar (1893. Vili.) után Richter Gy. Ernő 1896”. Restaurálás-kiegészítés Ragasztás Hogy milyen anyagot választunk a ragasztáshoz, azt mindig a tárgy tulajdonságai határozzák meg. Az üveg tömör, homogén anyag, melynek felületében nem találhatók mikro- kapillárisok, amelyekbe a ragasztóanyag belekapaszkodhatna. Ezért olyan ragasztóanyagot 41
