Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálástörténet - Janovich István: A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban egy életúton keresztül alkalmazott konzerválások története és néhány tapasztalata
kádelemek felső peremén lévő lyuksorra illesztett és csavarral rögzített szögvas elemek tették lehetővé oly módon, hogy ezek alá leszorító faéket lehetett beütni. Eközben egy könnyűszerkezetes, zárt munkacsarnokban az előzőekben leírt elemekből egy újabb fém kádsor elhelyezésével és fölötte láncos csigaemelő üzembe állításával elkészült a fazsindely-konzerváló rendszer. Az itteni kezelés tömény klóros, antimon-tri- kloridos oldatban illetve pentaklór-fenol vagy pentaklór-fenol-nátriumos oldatban történt. Az előbb említett eljárások leírását a Múzeumi Műtárgyvédelem 2. kötetében (1975) Janovich István A Szabadtéri Múzeumok konzerválási munkamódszerei címmel publikálta. A hivatkozott eljárások közül a zsindely - konzerválást a KMTCS munkatársai dolgozták ki. Ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: az erős klóros közeg nem egész egy esztendő alatt a többszörösen korrózióvédett felületeket szétmarta. 1973 elején már nem folytattuk ezt a kezelést. Ugyanúgy felhagytunk az előbbi helyen publikált szalmatető - lángmentesítéssel. Nemcsak a faanyagok védelmét kellett megoldani, hanem a szabad térbe kerülő fémfelületekét is. A KMTCS leírásainak, valamint a Göcseji Szabadtéri Múzeumban alkalmazott gyakorlatnak megfelelően a vasból készült műtárgyakat savas-pácos kezeléssel tisztítottuk. (Ilyen anyagok: Revetál, Ferropassit, Szuper-Zs, Szuper-V.) A kezelt porszáraz felületeket az előírás szerint Korrolárd KK 18 védőzsírral vontuk be. Mivel azt tapasztaltuk, hogy a savazás és a védőzsír alkalmazása után egy-másfél év múltán a felületek rozsdásodni kezdtek, a fent felsorolt savas kezelőszereket sorra kipróbáltuk, de mindegyikkel kudarcot vallottunk. Ekkor folyamodtunk új vaskezelö szerhez és egyben bevonóanyaghoz. 1979-től sikerült megoldanunk a védelmet. A bevált anyag a Noverox volt. Ekkor azonban már az egész III. tájegységet, a Kisalföld tájegységben öt objektumot, a IX. tájegységben három objektum vasalatait kellett gyorsan végigkezelni az említett korróziós károsodások miatt. (Nemcsak az épületvasalatokra, hanem az enteriőrökben lévő vastárgyak kezelésére is gondolni kell.) 1975 nyarán a konzerváló „üzemet” a Felső-Tisza vidék tájegység megnyitása miatt át kellett telepíteni. Mivel a múzeum anyagilag akkor nem tudta vállalni a rendszer újraépítését, az OMF meg nem sürgette, mert számára ennek a rendszernek a működtetése amúgy is terhes volt, az újabb összeszerelés csak 1978-ban kezdődött el. A felépítés egy új bakdaru és a két konzerváló kád, valamint egy természetes, felerészben technikai fa szárító szín összekapcsolásával vált teljessé. Az üzem azonban még ekkor sem volt működőképes, mert hiányzott még az áztató kádak közötti folyadék - átemelő szivattyú és csőrendszer meg az új acélvázas bakdaru önjárását biztosító motoros meghajtás is. 1980-ban az OMF és a múzeum közt megromlott partneri viszony következtében az OMF levonult a területről. 1975-től 1984 októberéig, mivel áztatásos konzerválás nem folyt, a korábban említett favédő eljárások helyett a pentaklór-fenol-származékok és a Xylamon, Xyladecor készítmények használatát vezettük be. 1983-ban a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felülvizsgáltatta az üzemet gépésztervezőkkel, pótoltatta a hiányzó berendezéseket, kiépíttette az elektromos rendszert. Az üzemképes átadásra 1984. szeptember végén került sor. Ez év októberétől november közepéig a IX. tájegység néhány faobjektumának anyagát üzemi próba keretében a korábban ismertetett bórax-bórsav eljárással kezeltük. Az 1975-ös esztendőtől folyamatosan használtuk a pentaklór-fenol-származékokat, a Xylamont, a Xyladecort, lábazatokhoz réz-naftenátot. Mindezeket az 1978-tól érvényes faanyagvédelem FAANYAGVÉDŐ SZEREK című szabványának előírásai szerint. A nyolcvanas évek végén a pentaklór-fenol származékokat a belőlük keletkező dioxin- vegyületek különösen veszélyes rákkeltő hatása miatt a nyugati országokban betiltották. A 157
