Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Vizsgálatok - Kastaly Beatrix - Schramkó Péter: Vizsgálatok a gyöngyösi könyvlelet etilén-oxidos fertőtlenítése után
májusban és júniusban, több adagban, etilén-oxid- dal fertőtlenítette az ANTSZ Fővárosi Intézete. Az 52 °C-on, 80-90%-os relatív légnedvesség mellett, 4 órán keresztül végzett fertőtlenítés után a kamrát gyenge, ingadozó vákuum mellett, hat órán át szellőztették, majd kirakva a dobozokat a kamrából, az elszállítás előtt 72 órán át nagy ventilátorral szellőztetett helyiségben tartották a könyveket, amelyek ezután a fertőtlenítéshez használt lyuggatott dobozokban maradtak, és azokban kerültek a ferences rend budai székházába, egy kisméretű helyiségbe hat hónapra, ahol a szellőztetést ventilátorral biztosították, hogy a fertőtlenítő gáz esetleges maradványai is távozhassanak a könyvek alkotórészeiből. A visszamaradó helyszín fertőtlenítését a könyvek elszállítása után a Heves megyei ÁNTSZ végezte el. A fertőtlenítéssel párhuzamosan készülő mikrobiológiai szakvélemény szerint három penészgombafajt sikerült kitenyészteni:- a háztartásokban is gyakori, fekete telepeket alkotó Alternaria több alfaját,- a Rhizopusz, azaz korompenész fehér, vattás telepeit, amelyek idővel feketére változnak,- valamint a baktériumölő hatású zöld ecsetpenészt, azaz penicilliumot. A meghatározott fajok emberi megbetegedést közvetlenül nem okoznak, spóráik azonban felső légúti panaszokat, illetve bőrkiütést válthatnak ki. Részben az alkalmazott szájmaszkoknak, kesztyűknek és kezeslábasoknak köszönhetően, a helyszínen dolgozók között az enyhe viszketésen kívül más tünet nem jelentkezett. A jellemzően előforduló anyagok: papír (rongy- és facellulóz papír egyaránt előfordul), bőr, vászon, fa és - kismértékben - pergamen. A rejtekhely jellegéből adódóan, a kapkodó berakodás és a majd’ 50 évnyi nem rendeltetésszerű elhelyezés az egyes kötetetekben számottevő mechanikai károsodást okozott. Ez azonban elhanyagolható a biológiai-kémiai károsodásokhoz képest. A fatáblák némelyike rovarfertőzés következtében teljes térfogatában megsemmisült. A papíranyagot az előrehaladott stádiumban lévő penészfertözés teljes egészében megtámadta. A lapok részben összetapadtak, törékennyé, mállékonnyá váltak. A bőrkötések a nedvességtől megduzzadtak, a cserzőanyag kiázott, és számos kötésbör gyakorlatilag nyersbőrré alakult vissza. A fémvereteken beindult korróziós folyamatok a vas- vereteket megsemmisítették, a rézcsatok kisebb mértékű korróziós elváltozást mutatnak. 4. kép. Fertőtlenítésre csomagolva Adatok egyes anyagok etilén-oxid-megkötő képességére Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a restaurálás területén dolgozó kutatók és a restaurátorok 10-15 éve növekvő aggodalommal tekintenek az etilén-oxid használatára, mert a kutatások a gázt - folyamatos hatás esetén - rákkeltőnek, kromoszómakárosítónak és a szaporodási rendszerre is károsnak találták. Egyes országokban be is tiltották. Az etilén- oxid köztudottan elpusztítja a baktériumokat és penészgombákat a spórákkal, valamint a rovarokat, lárváikkal együtt. Az ANTSZ azért választotta ezt az anyagot fertőtlenítőszerként, mert pillanatnyilag más, hasonlóan összetett hatású szer nem áll rendelkezésre. Ennek köszönhetően általánosan alkalmazzák az egészségügyben, és - mivel a gáz nem károsítja a könyvtári, levéltári és az azokhoz hasonló múzeumi anyagokat, a különféle papírokon kívül 131
