Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Peller Tamás: Az Esterházy-gyűjteménybe tartozó XVI. századi török tükör dobozának restaurálása
4 „83. Edgy kerekded hosszú fogateu teürkises Teükör.” In: Katona Imre: A fraknói kincstár 1685. évi tára. In: Savaria. Vas megyei múzeumok értesítője 17-18, Szombathely, 1983., p. 494. 5 „Nro 3° Hosszú nyelű tiszta ezüstből való aranyos Török Tükör, büven Turkisekkel kirakva.” In: Katona Imre: A fraknói kincstár 1725-ös leltára. In: Művészettörténeti értesítő XXIX évf., Akadémiai Kiadó, Bp. 1980., p. 137. 6 A XVI. század közepétől a perzsa Sahkulu mester által meghonosított ‘saz’ stílus vált gyakorivá. E stílus jellemzői az ötvöstárgyakon hegyes levelekként és rozettákként, arabeszkes (rumi jellegű) indafonatra fűzve tűntek fel. Mellette a kor egy másik gyakori növényi ornamense az ún. hatayi virágos motívum. Ez általában pünkösdi rózsát, lótuszvirágot formázó díszítmény volt. 7 A kecskebőrre jellemző, hogy a barka- és irharéteg kötődése gyenge, tépéssel egymástól elválasztható. így rendkívül vékony, jól alakítható bőrréteg kapható. 8 A rátétek lefejtése után láthatóvá vált a bőrbe nyomódott minta is, vagyis a papírba és a bőrbe egyszerre préselték bele a motívumokat, nem pedig az előre megnyomott papírrátétet ragasztották fel a dobozfedőre. 9 A nyomódúc anyagára a nyomat éles kontúrja és mélysége alapján lehet következtetni. Fadúc alkalmatlan lenne ilyen mélységű és finomságú vonalak elkészítésére. 10 A fémfólia kötőanyaga e korban mindkettő lehetett. A enyv vízben oldódik, mivel e rátétekről lemosható a fémdíszítés, ezért jelen esetben valószínűleg enyvet használtak. 11 Herzberg-reagens: A oldat: 50 g cink-klorid és 25 ml desztillált víz, B oldat: 5,25 g kálium-jodid, 0,25 g jód és 12,5 ml desztillált víz. 400 ml A oldatba állandó keverés mellett 14 ml B oldatot kell csepegtetni. Száraz mérőhengerbe töltve felületére jódkristályt kell helyezni, majd 24 óra után a reagens használható. 12 A reagens készítése: 1,7 g kálium-jodidot és 2,5 gjódot kell feloldani 100 ml vízben. 13 A búza- vagy rozssikérből készített ragasztót a lisztőrleményből készítik főzéssel. A ragasztó tartalmazza a magok háncsát is, ezért barna szemcséket tartalmaz. Összetétele: keményítő, fehérje. 14 A vizes kezelés hatására egyes foltok színeinek fakulása, vagy körvonalainak halványodása várható. A viz- foltnak nevezett, sárgás kontúrral rendelkező részeket a már említett lebomlási termékek alkotják, melyek általában nyomtalanul kioldódnak. A többnyire beázásból származó folt magával viszi a papírban található szennyeződéseket, mely terjedésének határán sárga színű határvonalat képez. 15 Az oldat pH-ját 9-esre kell beállítani. A vízben oldott kalcium-oxid (CaO) kalcium-hidroxidot (Ca(OH)2) alkot, ami a papírba kerülve és levegőn szárítva a légkörben található szén-dioxiddal (C02) lúgos jellegű oldhatatlan sót hagy hátra. A későbbiekben keletkező savakkal a kalcium-karbonát (CaC03) oldhatatlan, ill. semleges szulfátot képez, Így nemcsak a papírban található savmaradékok semlegesítésére, hanem a későbbi savasodás közömbösítésére is alkalmas. 16 Zsirozóanyag, víz, tisztítószer (ami egyben emulgeátor is) keveréke. 17 A likker összetétele a következő: 30 ml pataolaj, 10 g lanolin, 40 g zsíralkohol-szulfát (emulgátor és felületaktív anyag), 400 ml víz és 3 ml 2%-os Preventol CMK (paraklór-metakrezol) izopropil alkoholban oldva. 18 A papír őrlésfokának mértékegysége. A rostszuszpenzió víztelenedési sebességének jellemző mérőszáma. Azt őrlésfokból a rostok hosszúságára és felületi tulajdonságára lehet következtetni. In: Papíripari kézikönyv, szerk: dr. Vámos György, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980., p.999. 19 Az általában használt rövid rostú fenyőcellulóz mellett a hosszabb szálú kenderrostok erősebbé, „pengősebbé” teszik az öntvényt. 20 A papírgyártás során a száraz rostanyag eloszlatására használt nagy teljesítményű késes turmixgép. 21 A Vetex poliészterből készített ruhaipari tennék, gallérok merevítésére használják. Az öntéshez használt Vetex Dániából származik. Előnye, hogy a magyar készítménnyel szemben vízben nem nyúlik. 22 A szuszpenzióban a szárazanyag tartalom kb. literenként 50 g volt. A rostokat legalább 8 óránként turmixszal össze kellett keverni a csomósodás elkerülésére és az öntés egyenletes kialakulása miatt. 23 A szívópapír német termék. Gyártója: Macherey-Nagel. Típusa: MN 618. Mérete: 580x580 mm 24 A két elkészített oldalfal közé helyezett, két milliméter vastag „távtartó" biztosította, hogy a későbbi papír és börborítás felhelyezése ellenére a doboz jelentősebb szorulás nélkül is nyitható. IRODALOMJEGYZÉK 1. BEÖTHYNÉ KOZOCSA 1LD1KÓ-KASTALY BEATRIX-DR. VÁSÁRHELYI TAMÁS: Bevezetés a restaurálásba; a restaurálási dokumentáció. A papír, a pergamen és a bőr fertőtlenítése és száraz tisztítása. Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 1992, 40 p. 2. JÁRÓ MÁRTA: Klimatizáció, világítás és raktározás a múzeumokban. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1991, 160 p. 3. JASCHIK ÁLMOS: A könyvkötő mesterség. Műszaki Könyvtár XXXIL, Népszava Könyvkereskedés, Budapest, 1922, 260 p. 119
