Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Peller Tamás: Az Esterházy-gyűjteménybe tartozó XVI. századi török tükör dobozának restaurálása
A fedlap és a fenéklemez papírlemezeinek és az oldalfalaknak a vizsgálata A dobozt alkotó papírlapok közül a fedlap és fenéklemez sötétszürke színű, egyenetlen vastagságú, mállékonyabb (kevésbé enyvezett, rosszabb rostminőségű?). Az oldalfalak papíranyaga jobb megtartású, világosabb színű volt. A vizsgálathoz vett mintákat 24 órára desztillált vízbe helyeztem, rostjaira bontottam, majd színreakcióval megállapítottam a rostösszetételüket. Minden esetben Herzberg-reagenst11 alkalmaztam. A mintákat megcseppentve a reagens különböző színreakciót mutat. Jelen esetben mindháromszor barnásvörös színűvé váltak a rostok. Tehát a lapok pamut, len és kender összetételűek. A rostok őrlésének meghatározását a róluk készített 120-szoros nagyítású mikroszkópos kép segítette. Ennek alapján a következő eredményt állapítottam meg: mindhárom minta parázs őrlésű, melyet a gyengén foszlatott (vágott), hosszú és rövid rostok jelenléte bizonyít. A doboz aljának belső borítópapírján vízjelet találtam. (1. ábra) A papír pH-jának mérése A vizsgálatot a borítópapírokon, a fedő- és fenéklemezen és a fedő oldalfalát alkotó papírcsíkok egyikén elektromos pH-mérő készülékkel, kombinált üvegelektróddal végeztem el. A doboz tetején mért adatok:- a borítópapíron 5,4 pH-afedlapon 5,1 pH — az oldalfalon 5,4 pH A doboz alján mért adatok:- a belső borítópapíron 4,9 pH- a külső borítópapíron 5,3 pH- a fenéklemezen 5,0 pH Az enyvezőanyagok vizsgálata A vizsgálathoz a fedélből és a doboz oldalfalából vettem mintát. A fehérjetartalmú enyvezőanyagok kimutatását biuret-reakcióval végeztem el. A kis mennyiségű papírdarabkákat főzőpohárba helyezve, desztillált vízzel főzőlapon forralásig melegítettem, majd néhány csepp 2%-os réz-szulfát oldatot (CuS04-5H20) és egy csepp 5%-os nátrium-hidroxid (NaOH) oldatot cseppentettem hozzá. A megjelenő lilás szín minden esetben azt mutatta, hogy a lapokat enyvvel kenték át. A felhasznált ragasztóanyag vizsgálata A papírlapokat összeerősítő, barna ragasztóból vett mintát kálium-jodidos jód oldattal (KJ-J2)'2 cseppentettem meg. Kékesszürke szín jelent meg a rostokon, ami keményítő jelenlétére utal. Színe alapján a ragasztó feltehetően nem tiszta keményítő, hanem rozslisztből készített sikér13. 114 1. ábra. A borítópapíron talált vízjel
