Műtárgyvédelem 26., 1997 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Kissné Bendefy Márta - Újvári Mária: XVIII. századi bőr lábszárvédő restaurálása
I. ábra „Habda”, népi lábszárvédő Figure I. “I labda", ethnographic legging from I lungary 2. ábra. XVIII. sz.-i. nyugat-európai férfiviselet f igure 2. Men’s attire from 18lh century Western Europe Tiszántúlon viselték még c században is (1. ábra). Ez bőrből készült, és a fűzés a szár belső oldalán volt.4 A Néprajzi Múzeum Textil- gyűjteményében találtunk három hasonló bőr lábszárvédőt a XX. század elejéről, ezek azonban nagyon kevéssé hasonlítanak a Vácon előkerült tárgyra, amely szembetűnően nem paraszti viselet darabja. A XVIII. században Nyugat-Európában a polgári és főúri férfi viseletben egyaránt uralkodó a térdnadrág, harisnya és a nyelvcs, pántos, csatos cipő (2. ábra). Magyarországon azonban a férfiak nem követték a nyugati divatot, hanem hűségesek maradtak az előző évszázad zsinóros ruhájához és az ahhoz illő keleti jellegű csizmához vagy a belső oldalán fűzős, magas szárú lábbelihez (3. ábra). A nyugati divat szerinti cipőt Magyarországon a XVII1. században elsősorban egyházi személyek viselték.-1 Diderot Enciklopédiájában a lábbcliké- szítést ábrázoló metszeten jónéhány különböző fajta csizmát és egy lábszárvédőt találunk (4. ábra).6 A XVIII. századi francia festményeken, metszeteken a hétköznapi életben szinte kizárólag a harisnyás-cipős viselettel találkozunk, csizmát csak lovasok hordanak.4-7- 8 9 Felmerülhet a kérdés, miért készítettek ilyen sokféle csizmát, ha mindenki cipőben járt? A XVI11. század az az időszak, amikor Európa-szcrte általánossá vált a katonai egyenruha viseleté. Úgy tapasztalták, hogy ez növeli a katonákban az összetartozás érzését és könnyen követhetővé teszi a csapat- mozgásokat. Az uniformist minden részletében szigorúan szabályozták, és ez kiterjedt természetesen a lábbelikre is. A lovasság csizmát viselt, a gyalogság, a tüzérség és a gyalog és lovon egyaránt szolgáló dragonyo- sok cipőt, harisnyát és ehhez lábszárvédőt hordtak. Az ilyen szabású bőr lábszárvédő a XVII. században jelent meg Franciaországban (5. ábra), onnan terjedt tovább a XVIII. században szerte Nyugat-Európában, elsősorban mint a katonai egyenruha tartozéka, de a civil életben is viselték lovagláshoz. Az osztrák hadsereg magyar ezredéiben viszont a lovasság csizmát, a gyalogság magas szárú fűzős cipőt hordott.10 A fentiek megmagyarázzák, miért nem találtunk magyarországi analógiát a tárgyhoz sem a Nemzeti, sem az Iparművészeti, sem a Hadtörténeti Múzeumban, és miért nincs a korabeli céhes árszabásokban sem nyoma efféle lábbelinek. Az ugyanis, hogy Magyar- országon nem terjedt el a térdnadrág, harisnya, cipő viseleté, és a magyar katonák is csizmát vagy magas szárú fűzős cipőt hordtak, feleslegessé tette a lábszárvédőt. 3. ábra. XVIII. sz.-i magyar férfiviselet Figure 3. Men’s attire from 18th century I lungary Az eddigiek ismeretében megpróbáltuk szűkíteni azon személyek körét, akiket ilyen lábbelivel temethettek cl. Ráduly Emil muzeológus11 kigyűjtötte azok nevét, akiket a halotti 41
