Műtárgyvédelem 26., 1997 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Seres András: Aranyak, márványok, arányok: a gödöllői királyi kastély épületében lévő Mária Terézia-szobák műmárvány és aranyozott gipszstukkó munkáinak restaurálása
ARANYAK, MÁRVÁNYOK, ARANYOK A GÖDÖLLŐI KIRÁLYI KASTÉLY ÉPÜLETÉBEN LÉVŐ MÁRIA TERÉZIA-SZOBÁK MŰMÁRVÁNY ÉS ARANYOZOTT GIPSZSTUKKÓ MUNKÁINAK RESTAURÁLÁSA Seres András Összefoglalás: 1996-ban a szerző által vezetett restaurátorcsoport azt a megbízást kapta, hogy a gödöllői Grassalkovich kastélyban romos állapotban lévő Mária Terézia szoba restaurálási munkálatait végezze el. Az előzetes kutatásokra támaszkodva, mely későbbi beavatkozásokat is feltárt, az eredeti állapot lehetőség szerinti leghűbb helyreállítását tűzték ki célul. A munkafolyamat tisztításból, a hordozófalról elvált márványrétegek injektálásos visszarögzítéséből. márvány javításokból és rekonstrukciókból, stukkójavításokból és aranyozásból tevődött össze. A restaurálási munkák után a terem a kastély kevés számú, eredetiségében megőrzött helyiségévé vált. „Márványt, aranyt fejtegessünk, Ezer oszlop képeket, Asszonyunknak eregessünk, Véssük környül ezeket.”1 1751-ben Mária Terézia addigi uralkodásának egyetlen magyarországi útja alkalmából nagy megtiszteltetésként 1. Grassalkovich Antal gróf gödöllői kastélyába látogat. Ez alkalomra építteti meg a gróf saját szárnyában a kastélya legigényesebben kialakított szobáját. Bár a készítőket nem ismerjük, egyértelmű, hogy koruknak európai iskolázottságú mesterei voltak, akik munkájukkal a kastély többi - bár nagyon szép, de némi provincialitással ízesített munkát végző - mestere fölé magasodtak. A két részre elkülönített terem teljes felületét a lábazati rész kivételével mümárványozás borítja. A mennyezet borítása fehér műmárványból készült. A hangsúlyos, a terem plasztikus szerkezetét képező elemeket vörös színű mar- bclírozásból2 készítették. A mögötte lévő falsíkot szürke márványozás borítja. A nagyobb síkokat sárga márványozású fillungok2 alkotják (1., 2. kép). A terem gazdagon stukkózott. A díszeket matt és fényarannyal tagolták. Az ablakkal szemben lévő sárga márványozású betét felett aranyozott magyar koronát ábrázoló stukkót készítettek. Ripka Ferenc szerint ennél a falnál helyezkedett el „Királynénk egyszerű, széles vaságya”. Végül is Mária Terézia nem aludt a kastélyban, mégis sokáig kultusz övezte szobáit. „...Rákos mezején tartott katonai hadgyakorlatok megszemlélése után Gödöllőre átrándulván kegyeskedett néhány napig ezen veres márvány és gazdagon aranyozott falu, Mária Terézia életnagyságú arcképével ellátott szobában lakni.”(l) A mennyezeteket vastagon borító, makacs, kormos szennyeződés eltávolítása után tárultak fel a korábban elkészített, többé, vagy kevésbé sikeresen megoldott pótlások, javítások. A tisztítás után már hiányaiban és sérüléseiben teljes mértékben elénk tárult márványozás konzerválása következett. Először a mennyezet táblás elválásainak az eredeti hordozófalra történő visszarögzítését végeztük el. Az elválás helyeit részben közvetlenül is észlelni lehetett, mivel az elrepedt műmárvány réteg a mellette lévőtől síkban elvált, kézzel történő nyomásra mozgással reagált. Más területeken a felület kopogtatásával állapítottuk meg az elvált területek kiterjedését. Az elvált szakaszokon a márványozott réteg a kopogtatásra a stabil kötöttségű részeknél mélyebb, olykor csattogó hangot adott. Az ily módon felmért, elválást mutató területeken megterveztük, majd bejelöltük azokat a pontokat, amelyeken a 61
