Műtárgyvédelem 26., 1997 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Újvári Mária: Rózsafüzérek és keresztek a váci domonkos kripta leletanyagában
ROZSAFUZEREK ES KERESZTEK A VÁCI DOMONKOS KRIPTA LELETANYAGÁBAN Újvári Mária Összefoglalás: A váci kriptafeltárás során nagy számban kerültek elő rózsafüzérek és feszületek. Restaurálásuk során olyan, a készítésükre, használatukra és eredetükre vonatkozó információk birtokába jutottam, amelyek fontosak lehetnek a későbbi tudományos feldolgozás szempontjából. A Fehérek temploma kriptájában feltárt leletegyüttesben igen változatos képet mutatnak a rózsafüzérek és a feszületek. Ezeket a tárgyakat szinte minden esetben megtaláltuk az elhunyt kezébe adva, vagyis a legáltalánosabb temetkezési mellékletnek tekinthetjük. Néhány esetben az elhunyt övére fűzve is találtunk rózsafüzért, ilyenkor is volt azonban a kezében egy másik. A rózsafüzér a gyermekek és felnőttek koporsójában egyaránt jellemző, a kézbe adott feszület (ritkábban kereszt) azonban csak a felnőtt korúak esetében fordul elő. A feltárt kripta a domonkos rend templomához tartozott1, s köztudott, hogy a legenda szerint Szt. Domonkost maga Szűz Mária avatta be a rózsafüzér titkaiba, s a szerzetesek a rózsafüzér újkori elterjesztésében nagy szerepet játszottak. A váci konvent működéséről fennmaradt írások szerint a templomban 1720-ban ,, szentolvasó társulat”, 1735-től rózsafüzér társulat" működött, de a váci rendház 1785-ös feloszlatása előtti évekből, 1782-ből is van adat a rózsafüzér társulat működésére. Azonban a rózsafüzér általános használata nem köthető kizárólag a domonkosokhoz, más kriptákból (pl. Bécs, Gyöngyös) is vannak arra vonatkozó adatok, hogy jellemző temetkezési melléklet, ill. széleskörűen elterjedt ájtatossági eszköz2 ebben a korban és a következő évszázadban is. Az ún. ,, domonkos olvasó" 150 kisebb és 15 nagyobb szemből áll, vagyis 15 tizedre oszlik. A Fehérek templomában előkerült rózsafüzérek kisebb része tartozik ebbe a csoportba, többségük a kor Mária-kultuszának megfelelően 73 szemből áll, amely a hagyomány szerint Szűz Mária életkorát fejezi ki. Ez a hét tized Mária ,,hét fájdalmát", ,,hét örömét”, vagy ,,hét dicsőségét" jelképezi. Előkerültek a 33 szemből álló, ún. „kisolvasók” is, amelyek Jézus életkorának megfelelően 30 kisebb és 3 nagyobb szemből állanak, ezeken felül néhány hiányos, szakadt, illetve több különböző olvasó szemeiből összeállított rózsafüzér is előfordult a koporsókban. A kézbe adott (ritkábban az elhunyt mellére fektetett) feszületek többsége a temetésig szobai dísztárgyként funkcionált, erre utal, hogy többségükön felakasztásra szolgáló karika, esetleg a szalag maradványai is megtalálhatóak, vagy karika hiányában a keresztszárak találkozásában rákötött szalagokat figyelhettünk meg. A temetés előtti hosszas, esetleg több generációs használatra utalnak többek között azok a megfigyeléseink, amelyek azt bizonyítják, hogy a kereszteken korábban a corpust cserélték, áthelyezték, ill. egyes elemek (pl. /A7<7-fel irat, Ádám-koponya) már a temetés előtt elvesztek. A feszületek között azonban van néhány olyan darab is, amelyek esetében feltételezhető, hogy külön a temetés céljára, újonnan vásárolták, ebbe a csoportba tartoznak a rendkívül törékeny anyagú, vékony falú viasz- keresztek. A feszületek között vannak eredetileg ercklyetartóként funkcionáló, belül üreges példányok is. Ezek esetében sem gondolhatunk kizárólagos temetkezési mellékletre. A lclctcgyüttes 181 rózsafüzért és 70 feszületet, keresztet tartalmaz, az aprólékos munka miatt csak a töredékük került eddig restaurálásra.
