Műtárgyvédelem 26., 1997 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Horváth Péter: Egy késő bronzkori (i. e. XII-X. századi) bronz lábvért restaurálása
A következő lépes a meszes, karbonátos lerakódások eltávolítása volt, amely részben kémiai úton történt. A tárgyat 10%-os nátrium-hexametafoszfát oldatba helyeztem, s az oldatból többször kivéve mechanikusan, egy közepesen erős szőrkcícvcl távolítottam el a fellazult lerakódásokat, korróziós termékeket. A kezelöszer a karbonátos szennyeződéseket és a réz karbonátos korróziótermékeit oldja, így megtámadja a nemespatinát is, mert ennek összetevői között is találhatók karbonátok. Az oldat 22-24 órán keresztül használható eredményesen, ezután elveszti tisztító hatását. Ezután a felületen maradt korróziós termékek lúgos glicerin oldattal történő eltávolítása következett. A vegyszer oldja a réz színes korróziótermékeit (kloridok, szulfátok, karbonátok stb.) és a réz-ll-oxidot (CuO), valamint kismértékben a réz-I-oxidot (C112O) is. Az oldat nátrium-hidroxid (NaOH) tartalmánál fogva egyúttal kloridmentesítés is történik. A lábvértct az elkészített oldatba helyeztem kb. 1,5-2 órára, közben időnként kiemelve mechanikusan - finom acélgyapottal*’ óvatosan átdörzsölve - tisztítottam a felületet. A kezelések eredményeképpen fémtiszta felületet kaptam. A kiegyengetés előtt több okból is szükséges volt a tárgy fémig tisztítása: egyrészt a korróziós termékek a fémet rideggé, törékennyé teszik, s hátrányosan befolyásolják a kilágyít- hatóságot. Másrészt az egyengetés során végzett műveletekkel a korróziós terméket „belevetjük” a fémfclületbe, ennek tökéletes eltávolítása gyakorlatilag lehetetlen, így később ez korróziós folyamatok kiindulópontja lehet. Egyengetés A kiegyengetés során a fokozatosságot szem előtt tartva kíséreltem meg az anyagot megfelelően kilágyítani. Korábbi próbálkozásaim (infralámpás, forró desztillált vizes, höpisztolyos melegítés) nem vezettek megfelelő eredményre, ezért a kilágyítás végül lánggal történt. A fémet a hajtási éleknél lágy lánggal fokozatosan cseresznyepiros izzásig hevítettem, desztillált vízben hirtelen lehűtöttem, majd 10%-os Sclccton 132 oldattal eltávolítottam a felületről a hevítéskor keletkezett oxidréteget. A kilágyított anyagot részben kézzel, részben keményfából készített ékek segítségével hajtogattam szét. (2. kép) A hajtási éleket külön-külön hevítve és széthajtogatva fokozatosan sikerült a lábvértct síkban kiteríteni. A fém jó állapotának, illetve a megfelelő kilágyításnak köszönhetően a művelet során csak néhány kisebb darab tört le, azokon a helyeken, ahol már a kezelés előtt is sérült volt az anyag. A következő lépés a tárgy analóg darabok alapján feltételezett - eredeti ívének kialakítása volt. Az ismételten ki lágyított töredékeket a belső oldalon Cellux ragasztószalaggal, a külső oldalon szigetelőszalaggal6 rögzítettem a helyükre azért, hogy a letört részek az ép résszel együtt mozogva vegyék fel a kívánt formát. A kisebb-nagyobb repedések esetében hasonlóképpen jártam cl, itt az is célom volt, hogy a munka folyamán fellépő rezgések következtében az anyag ezeken a helyeken ne repedjen tovább. A formára alakítást egy erre a célra készített keményfa szerszámmal, keményfa alátéten végeztem úgy, hogy a szerszám143 2. A széthajtogatás fa ékek segítségével Unfolding with the help of wooden edges
