Műtárgyvédelem 26., 1997 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Gajdó Gyula: A lombard vázlatkönyv: egy XVI. századi pergamen miniatúrafestő mintakönyv restaurálása
2. A vázlatkönyv egy lapja restaurálás előtt A page from the sketch book prior to restoration A pergamen restaurálása A pergamenlapokat már korábban megtisztították a mechanikai szennyeződésektől, mert kiállításokon már korábban is szerepeltek. A lebomlott részek nagyfokú törékenysége miatt csak úgy lehetett megtisztítani a portól, hogy finom szitaszövetet fektettem a lapokra és ezen keresztül gyenge szívóerejü porszívóval végeztem el a tisztítást. A pergamenöntéshez szükséges pergamenpépet az Országos Széchenyi Könyvtár restaurátor műhelyében kikísérlctezett recept alapján készítettem el. A pergamenport is náluk készítettem el új, vastag pcrgamenhulladékból. A lapokon lévő színes bomlástermékek víz hatására erősen sötétedtek, ezért a félszáraz pergamenöntési módszert választottam. A pép színét indiai tea főzetével festettem meg. A többféle árnyalatú pergamenlapokhoz képest egy közepes árnyalatot készítettem. Több réteg szívópapírra vékony, sűrű szövésű poliészter szitát helyeztem, amire egy üvegcsőből pumpetta segítségével adagoltam a pergamenpépet. Különféle méretű, korong formájú pótlásokat öntöttem előre. Félszáraz állapotban a szitáról levettem a korongokat és alkoholos vízzel nedvesített szívópapírok között egy Petri- csészében tároltam azokat, hogy a felhasználásig ne száradjanak ki. A kör alakú hiányok széleit 10%-os izopropanolban oldott Klucel G (hidroxipropil-cellulóz) és vízben oldott 5%- os Glutofix 600 (metil-ccllulóz) 1:1 arányú keverékével kentem meg, melybe néhány csepp Plextolt is tettem. Ez a ragasztókeverék a lebomlott pergament megerősítette és a pótlást megfelelően rögzítette a helyén. Két-három pótlás beragasztása után a vázlatkönyv-lapot présbe helyeztem, mert az öntőpép magas alkoholtartalma miatt a pótlások gyorsan száradtak és zsugorodtak, és az első ragasztásoknál leváltak a helyükről. Ahol nagyobb hiányok 129
