Műtárgyvédelem 25., 1996 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Járó Márta: Műtárgyvédelem: eredmények és kudarcok: egy év műtárgyvédelmi tapasztalatai a Magyar Nemzeti Múzeum állandó történeti kiállításán

készüléket — a tárló aljában kialakított, külön ajtóval ellátott szekrénybe. A kis klímaberen­dezés két gégecső segítségével kapcsolódik a tárló légteréhez. Az egyik csövön - a klímaszekrénybe beépített számítógépbe prog­ramozható időközönként - levegőmintát szív a belső légtérből, és méri annak relatív légned­vességét és hőmérsékletét. Az adatokat egyrészt tárolja, másrészt elemzi, annak függ­vényében, hogy a beprogramozott értékhez és a szintén beállított tűréshatárokhoz képest mekkora az eltérés. Ha alacsonynak találja a relatív légnedvességet, nedves levegőt pumpál a belső térbe a másik gégecsövön keresztül. Ha magasnak, lassan kiszívja a levegőt, és kifa­gyasztja belőle a fölösleges nedvességet, majd visszajuttatja a légtérbe a szárazabb levegőt. A tárlókban elhelyezett készülékeken 45%±3% értékeket állítottunk be abból a meg­fontolásból, hogy a műtárgyak nagy része kb. ilyen légnedvességhez „szokott”, hiszen a rak­tárakban a tavaszi és a nyári időszakban ál­talában ilyen értékeket mértünk. Másrészt, ha üzemzavar támadna, ne nedvesíthesse túl a légteret a készülék. Légnedvesség stabilizálás kazettákban kiszerelt puffer any aggal A másfél köbméternél kisebb légterű fali, fekvő és álló tárlók esetében - elsősorban anyagi megfontolásból (a klímaberendezések beszerzése és üzemeltetése igen költséges) puffer- anyagot használtunk a relatív légnedvesség szabályozására. A múzeumi célokra kiszerelt pufferanyag gyakorlatilag granulált metakovasav (szilikagél), egy szervetlen vegyület, amely vízben nem oldódik, környezetének anyagaival kémiai reakcióba nem lép, tehát a műtárgy anyagát sem károsítja. A szilikagél azon különleges tulajdonsággal rendelkezik, hogy a környezetében lévő levegő nedvességtartalmával igyekszik egyensúlyba kerülni oly módon, hogy abból vizet von el, vagy nedvességet ad át a felületén megkötött vízből. Ha te­hát pl. a szilikagélt 50%-os relatív légnedvességű térben tároljuk, ezzel egyensúlyba kerül („kondicionálódik”). Ha ezt az 50%-osra kondicionált szilikagélt száraz tárlóba tesszük - természetesen elegendő, a tárló méreteinek megfelelő mennyiséget belőle - ott a felületén megkötött nedvességből lead annyit, hogy a környezete is 50%-os relatív légnedvességű legyen. Ha viszont magasabb páratartalmú légtérbe kerül, onnan vizet von el. A szállító vál­lalta, hogy térítésmentesen 50% relatív légnedvességre állítja be a szilikagélt. Kiszáradás vagy túlnedvesedés esetén a pufferanyag házilag is kondicionálható, tehát újra beállítható és használható. Gyakorlatilag egyszeri beruházást igényel, nincs üzemeltetési költsége - viszont csak jól szigetelt, megfelelő, nem nedvszívó anyagokból készült tárlókban használ­ható eredményesen. A vitrinek legtöbbjénél kazettában kiszerelt szilikagélt használtunk. Egy kazetta gyakor­latilag egy 33x11x2 cm-es papírdoboz, amelynek egyik oldala vékony, légáteresztő fóliával van lezárva és 400 g vízmentes szilikagél van benne. Esetünkben, mivel szerves anyagok környezetében kívántuk a relatív légnedvességet stabilizálni, kértük a kazettákban lévő 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom