Műtárgyvédelem 25., 1996 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Szabó Tamás: Az Első Magyar Csavargyár Rt. terméktablójának restaurálása
A fényképfelvétel tisztítása A kép jó megtartásánál fogva nem szorult komolyabb beavatkozásra, a felületi porréteget puha ecsettel sikerült eltávolítani. Az üveglap mosószeres tisztítása után így visszahe- lyezhetővé vált a felvétel. A táblákat borító textília tisztítása Erre a folyamatra a fém részek leszerelése, és az azokat felerősítő drótozás eltávolítása után nyílt mód. A tisztítást a felület porszívózásával kezdtem. A közel egy százada a felületbe tapadt szennyeződések eltávolítására azonban csak vizes fázisú tisztítással volt remény. Ehhez 1 lostapon nemionos tisztítószert töltöttem a kárpittisztító fejjel ellátott tisztítógépbe, s ezzel mentem át a felszínen néhány alkalommal. Desztilláltvizes átmosás és száradás után az elemek közötti területek színe már megközelítette az alattuk lévő felszín színét, s a bársony ismét bolyhossá vált. A díszzsinórozást szintén Hostaponnal kezeltem, majd a szétbomlott sodratot újra összefontam és vékony cérnával öltöttem össze. A felszerelt fémtárgyak tisztítása-konzerválása A korábban a Bűnügyi Kutatóintézetben, dr. Gaál Tamás vegyészszakértő által végzett vizsgálat eredménye szerint, a tárgyakat kolofóniummal (fenyőgyanta) kezelték (lásd jegyzet). Ezért a kötőelemeket rögzítő drótozás eltávolítása után az alkatrészeket elszívófülkében Kro- mofágba helyeztem, mely leoldotta a korrodeált felszínekről a megsötétedett gyantaréteget. Ekkor derült fény arra, hogy a lakkréteg alatt a vastermékek egy része fekete színű volt a korábbi olajos hőkezelés hatására, míg más részük, melyeknek felületét esztergályozással alakították ki, fémesen csillogott. A tisztítás után vált láthatóvá az is, hogy a facsavarok a gőzgépekhez használt ún. olajozócsavarok, a kampók és a szegecsek nagy része sárgarézből, a szegecsek egy másik része, továbbá néhány alátét vörösrézből készült. A szegecsek egy részén csillogó felületeket találtam, melyek az anyagvizsgálat tanúsága szerint (lásd jegyzet) ónozás nyomai voltak. A továbbiakban a vas csavarokat, szerszámokat RO-55 (inhibitoros) foszforsavval kezeltem, mely folyamat hatására a korábban kialakult korrózió leoldódott, s a vasfelszínen stabil tercier vas-foszfát védőréteg alakult ki. A sárgaréz és vörösréz elemeket 10%-os citromsavas oldattal tisztítottam és puha rézkefével dörzsöltem át, majd desztillált vízzel öblítettem. Az ónozott szegecseket a korábbi ónozás megőrzése végett nem vethettem savas kezelés alá, ezért ezeket Brassó fémtisztító folyadékkal átitatott gyapottal tisztítottam. A feketére edzett darabokat színük egységesítése végett Corrolard fegyverzsírba kevert fekete porfestékkel ecseteltem át oly módon, hogy előzőleg az elemeket infralámpa alatt felhevítettem. A többi fémalkatrészt a további korrodálódás lelassítása végett Paraloid B 72 50%-os acetonos oldatába mártottam. A tabló összeállítása A korábbi drótozások pótlásához az eredetivel megegyező vastagságú drótokat használtam. A különféle - számszerint 740 db - alkotóelem visszaszerelésénél nagy segítségemre voltak a pontos fázisfotók. Néhány hiányzó elemet a bársonyba préselődött nyom alapján sikerült beazonosítani és pótolni, így többek között a felső tábla jobb alsó részéről hiányzó villáskulcsokat, számos sárgaréz és vascsavart, valamint rézkampót. Néhány más hely azonban, ahol nem volt bizonyosan megállapítható a hiányzó tárgy mibenléte, üresen maradt. 167
