Műtárgyvédelem 24., 1995 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Peller Tamás Károly: Egy vízben bomlásnak indult pergamen konzerválásának lehetőségei
EGY VÍZBEN BOMLÁSNAK INDULT PERGAMEN KONZERVÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Peller Tamás Károly Összefoglalás: A szerző egy talajból előkerült, rézhengerbe helyezett okirat restaurálásán keresztül mutatja be a megduzzadt, helyenként lebomlott pergamen konzerválásának, síkba terítésének egyik lehetőségét. Kálium-laktát és vajsav oldatába helyezve a tárgyat, a kocsonyás állapot megszűnt. Az ezt követő tercier-butil alkoholos kezelés további vízvesztéssel járt. A tárgyba ivódott rézsók komplexképzős tisztítása egy idő után a kíméletes nedvesítés ellenére a pergamen túlzott duzzadásához vezetett, ezért a tisztítás nem volt folytatható. A kisimítás párakamrában történt 80%-os relatív páratartalom mellett. Préselése - a felvett térforma miatt - több lépésben történt. Kiegészítésre esztétikai okokból nem került sor. A tárolás során biztosítani kellett a tárgy kiállíthatóságát. Az elkészített passe-partouban a pergament átlátszó UV-szürő fóliacsíkok rögzítették a hátlaphoz. A tárgy védelmét az elé helyezett UV-fólia biztosítja. A budapesti Baar-Madas Református Gimnázium 1990-ben kezdődött felújításakor megtalálták az iskola pergamenből készült alapító okiratát. Az okmány 1993. január 27-én került felszínre a tornaterem aljzatbetonozásának feltörésekor. Az 1928. október 31. keltezésű, pergamenre írott lapot sárgaréz tokba helyezték, majd egy előre kialakított henger alakú - 30 centiméter átmérőjű - betonmélyedésbe tették. Ezt három darab téglával fedték be. Az elmúlt 67 év folyamán a talajvíz elöntötte a mélyedést, mivel az szigetelve nem volt. A rézhenger menettel záródó teteje nem tudta megvédeni a belehelyezett iratot, így a beszivárgó víz hatására a pergamen megduzzadt, majd bomlásnak indult. A sárgaréz tokon keletkezett korróziós termékek megszínezték lapot, az írás nehezen olvashatóvá vált (1. kép). A földből előkerülő bőrleletek jelentős része cserzett bőr (viselet, használati tárgy). A cserzés ellenállóbbá teszi a tárgyakat különböző környezeti hatásokkal szemben. Leletként ezek sűrűn megtalálhatók gyűjteményekben, restaurálásuk gyakori feladat. Pergamentárgy nedves közegből ritkán kerül elő, mivel az megduzzad, enyvesedik, majd teljesen feloldódik. Az okirat állapotának ritkasága indokolja a restaurálás lehetőségeinek ismertetését. Amikor a pergamenlap felszínre került, károsodása az elkocsonyásodás és a teljes oldódás között volt. Cél a bomlásnak indult pergamen fertőtlenítése, duzzadásának megszüntetése, a beivódott rézkorrózió eltávolítása, és a kiegészítés volt. A tulajdonos kérése a konzerváláson túl - amennyiben a tárgy menthető - egy síkban kiállítható állapot elérése volt. A tárgy először az Országos Széchényi Könyvtár restaurátor műhelyébe került, ahol úgy vélték, hogy a konzerválás inkább régészeti restaurálási feladat. így az anyagot Bakayné Perjés Judithoz vitték, aki a Magyar Nemzeti Múzeum bőrrestaurátor műhelyében foglalkozott már régészeti eredetű tárgyakkal. A tárgy állapota restaurálás előtt A feltehetően borjúbőrből1 készült fólió méretű pergamenlap bal oldalán található az alapító irat szövege, míg a jobbon a hitelesítő aláírások. Az alapokmány szövege az iskola 1928-as évkönyvében olvasható. Mindkét oldalát dupla, vékony, aranyozott lénia2 keretezi. 83
