Műtárgyvédelem 24., 1995 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Restaurálás - Nagy István: Egy XIX. század eleji keleti puska restaurálása

A ragasztások után, ahol lehetőség volt rá, lecsiszoltam, máshol levéstem a fölösleget, majd összedolgoztam. A gyöngyházelemek helyét kifaragtam. Ezután az eltávolított gyöngyházelemeket megszabadítottam a letöredezett és lecsípett ébenfa csapoktól, s így a formák meg a furatok szerint - nehezen -, de megtalááltam az eredeti helyüket és ébenfa csapokkal, rézszegekkel valamint egy kevés UHU-PLUS ragasztóval rögzítettem. A hiányzó ónlemezeket szintén ónlemez betétekkel egészítettem ki. Miután a 46 db gyöngyházlap a helyére visszakerült, hozzákezdtem a hiányzó részek kiegészítéséhez. A gyöngyházlapokat készen vásárolt gyöngyház-utánzattal pótoltam. Ezeket, a mozaikszerű lapocskákat lombfűrésszel vágtam ki, összesen 151 db-ot. A minták folytonosságát minden esetben meg lehetett állapítani, formája a szimmetrikus megmunkálás miatt egyértelműen mutatkozott. A lapocskák kirakása után az egyenes közökbe az alapanyagnak megfelelően 1-2 mm-es diófa lemezeket ragasztottam be. A görbe megmintázott közöket UHU-PLUS ragasztóba kevert diófa reszelékkel egészítettem ki. A műgyanta kikeményedése után a pótolt részek megmunkálását finom vésőkkel, késekkel, szikével, reszelővei végeztem. Utoljára hagytam a kis ébenfa csapok helyének a kifúrását, majd az általam készített 02x4 mm-es és 04 x 4 mm-es ébenfa csapok, rézgyűrűk és 01 x 4 mm-es rézszegek beütését. Miután a fegyver farészén pótoltam a hiányzó berakásokat, kiegészítettem, összedolgoztam, políroztam és megfelelőképpen patináz- tam, a teljes farészt lenmagolajjal áttöröltem. Ezáltal egységes fényt kapott. A további munkálatokig a farészt megfelelőképpen tároltam.

3-4. A tárgy restaurálás közben The rifle during restoration

66