Műtárgyvédelem 24., 1995 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Szabó Tamás: Egy XVII. századi délszláv kézikereszt restaurálása
EGY XVII. SZÁZADI DÉLSZLÁV KÉZIKERESZT RESTAURÁLÁSA Szabó Tamás Összefoglalás: A tárgy puszpángfára erősített 0,1-0,2 mm vastagságú, aranyozott ezüstlemezből készült. Sok helyen töredezett, hiányos. A korábban foglalt türkiz és üvegkövek mintegy fele hiányzik. A kereszt szétbontása és a hiányok felmérése után a tisztítás következett. A fém részeket ELMA tisztítófolyadékkal kezeltem. A puszpáng faragványt desztillált vízzel és alkohollal tisztítottam. A hiányzó foglalatokat az eredetivel megegyező vastagságú ezüstlemezzel pótoltam, majd elkészítettem a hiányzó filigrán díszítéseket. A kiegészítéseket galvánfürdőben aranyoztam, majd Araldite kétkomponensű epoxigyantával ragasztottam a helyükre. A tárgy 1877-ben a Szalay-gyűjteményből került a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol az Újkori Osztály őrzi. A tárgytípus neve - kézi kereszt - korabeli használatából ered. Feltehető ugyanis, hogy ehhez hasonló kereszteket használhattak szerbiai, bosznia- hercegovinai, makedóniai szláv szerzetesek celláikban.1 E jellegzetes tárgyfajtához eredetileg kis talp is tartozott, mely esetünkben sajnos hiányzik. 1. A tárgy leírása A tárgy aranyozott ezüst - 0,1-0,2 mm falvastagságú - lemezből készült, felületén filigrán díszítés, melynek közeit zöld és vörös zománc tölti ki. A keresztszár végződésekben, valamint a hosszan lefutó szár középső részén foglalatok láthatók - két oldalt szám szerint 20 - melyek közül 11-ben még megtalálhatók az eredetileg foglalt türkiz-kövek. Analógiák, valamint a tárgy alapos tanulmányozása során megállapítható volt, hogy a keresztszárak összefutásánál újabb 4-4 foglalat foglalt helyet, melyből mindössze három maradt, s melyekbe piros üveget foglaltak. A 4 zsanérral (szegeccsel) záródó négy „U” alakú idom egy puszpáng2 fából készült, igen finom faragású keresztet zár közre. Az előoldalon a keresztre feszített Krisztus képe, mellette kétoldalt két gloriólás szent, felette angyal képe látható. A hátoldal képi elrendezése hasonló: két szent és egy angyal fogja közre a főalakot, Máriát a gyermek Jézussal. (2. kép) A kereszt egyik rövid szára letörött. A fém részek nem túl jó megtartásúak, kis erőhatásra is hajlanak, deformálódnak. A négy közül egy szegecs hiányzik, ettől a tok minden irányban mozog. A fa és fémrészeket egyaránt zsíros-poros szennyeződés fedi, a fém felülete sok helyen korrodeált. A szegecsek környékén vöröses korrózió látható, ami valószínűsíti, hogy vasból készültek. A lefutó keresztszár talpára csonkakúp alakú lemezt forrasztottak. Látható, hogy a képen szereplő kereszten a szárak meghosszabbításában, a belső részeken is szerepelnek osztások. Ezen osztások által határolt mezőkben azonban különálló bibliai történetek láthatók, s nem mint esetünkben, korpusz ábrázolás. Ezért, valamint mert a restaurálandó kereszten egyértelműsíthető nyom nem utal a középső osztásokra, eltekintettem ezek pótlásától. Ä felső és két oldalsó keresztszár végződésénél látható forrasztásnyomok tanúsága szerint az analógián megfigyelhető díszítések helyezkedhetnek el, azonban ezek utólag megnyugtathatóan nem rekonstruálhatók. 55
