Műtárgyvédelem 24., 1995 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Szentkirályi Miklós: Munkácsy Krisztus Pilátus előtt c. óriásképének restaurálása
réteget, annak érdekében, hogy az 1907-es tűzvészt követő állapotot megismerjük, mert ez áll legközelebb az eredeti Munkácsy képhez, bármilyen kopott, sérült is az. Másrészt ezen állapot szigorú dokumentálását követően meghatároztuk, hogy mely részletek maradhatnak fenn változatlan állapotban, tehát csak konzerválva, és mely részleteknél szükséges a kisebb- nagyobb retusálás, illetve az elpusztult részek rekonstrukciója. A hordozó megerősítése, a húzószélek konzerválása, a hatalmas méretű vászon mozgatása, biztonságos és kíméletes újrafeszítése és a Déri Múzeumban történő végleges elhelyezése komoly előtanulmányt és tervezést igényelt. Itt a bizotnság és minőség mellett arra helyeztük a hangsúlyt, hogy e műveletek a legkisebb kockázat nélkül többször megismétel- hetők legyenek. A restaurálás menete A szakadások és deformálódások megerősítését új vászon felragasztásával végeztük, konzerváló anyagként a Beva 371-et alkalmaztuk. A korábbi szélkiegészítések rongyosodott vásznát Planatollal, illetve Beva 371-gyel erősítettük meg. Az 1938 as szélmegerősítés következtében keletkezett zsugorodásokat az első újrafeszítéskor részben korrigálni tudtuk. A képszélek újbóli megerősítését, a „Strip Lining”-et új, Beva 371-gyel impregnált vászoncsíkkal készítettük, melybe 5 cm-ként fűzőszemet erősítettünk. E helyeken történt a felfeszítés rögzítése 3x35 mm-es gyorsépítő facsavarral, a Golgotánál már bevált módszer szerint12. A vakkeretet tisztítottuk, fertőtlenítettük,13 a sarkokat átalakítottuk úgy, hogy ékágyakat képeztünk ki az új villás ékekhez. A vászon felfeszítése és ékelése után rögzítővasalás került a csomópontokra. A vastag, többrétegű lakk, a belefestések és átfestések eltávolítását vegyszeres úton végeztük, oldószertesztek útján megválsztott anyagokkal14. A tisztítást követően a vártnál jobb állapot tárult elénk: kb. 60%-a kis kopácsolásoktól eltekintve kitűnő megtartású, 30%-a igen megkoptatott felület, 10%-a szinte teljesen elpusztult. Teljes tisztítás után került a festményre az első védőréteg, amelynek száradását követően fesztítettük fel először a vásznat a vakkeretre. A folytonossági hiányok tömítése, a faktúrák kialakítása, az elvált felületek ismételt átvizsgálása, rögzítése és a retuslakk felhordása után kezdtük el az esztétikai helyreállítást. A retus módszerének megválasztása minden esetben az adott terület rongáltsági foka, illetve értelmezhetősége szerint történt. A hiányok kezelésénél tartózkodó magatartást tanúsítottunk, melynek lényege, hogy állandóan fejlesztettük a képet, közelítve a hiányosságokat a fennmaradt eredetihez. Helyenként kizárólag semleges tónusú megkülönböztetett retust vittünk fel, és értelemszerűen beilleszkedő retusálási is. Indokolt esetben, tehát a kompozíció értelmezhetősége szempontjából jelentős hiányoknál utánzóretust, illetve rekonstrukciót alkalmaztunk. Kapcsolat a közönséggel A művészettörténeti és természettudományos szempontok érvényesítése, a beavatkozások megtervezése és a végrehajtás következménye, a hitelesség megőrzésének igénye olyan felelősséget rótt a restaurátor csoportunkra, amit egyedül nem vállalhattunk. Ezért munkánkat nyíltan végeztük, egész folyamatában restaurátor szakértők és muzeológusok közreműködését igényelve és elfogadva. De ugyanígy rendszeresen ismertettük a munka menetét a Déri Múzeum igazgatójával, Debrecen város és Hajdú Bihar Megye önkor42