Műtárgyvédelem 24., 1995 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Bóna István: Nagy Sándor pestszenterzsébeti freskóinak restaurálása
7. Az utolsó vacsora részlete sókéreggel borított apostolfejekkel Detail of the Last Supper with salt excreations covering the apostles’ head 8. A részlet a szívópakolás levételekor Detail after the removal of paper poultice A feltáskásodások alatti üreget alkohollal elő kell nedvesíteni. Ezután az üregbe előbb az 1., sz. keverékből, majd a 2., sz. keverékből kell azonos mennyiséget injektálni. Az injektálást többször megismételhetjük, majd az elvált felületet visszapréseljük a falazathoz. Ha szükséges, az 1., sz keverék aránya növelhető 2:1-ig. Az anyag egy-két óra alatt megköt. A teljes száradás után egy helyen megbontottam a kezelt részt. Azt találtam, hogy a vakolat úgy tapadt vissza, hogy szinte észrevehetetlen, hol volt az elválás. Mintha a vakolat soha el nem vált volna! Semmiféle filmszerű réteget nem találtam. A kötőerő ugyan nagyon gyenge, de nem gyengébb, mint a vakolat belső kohéziója. Kiegészítések Vakolatkiegészítéshez műemléki mészkrémet (6), mosott kvarchomokot és dolomitport használtunk. Ez összetételében és megjelenésében is hasonlított az eredetihez. Ahol lehetett, mindjárt a nedves vakolatra, azaz freskó technikával festettük meg a rekonstrukciókat. A festéshez nem pigment-port használtunk, hanem akvarellfestéket. Ez nem tilos, kötőanyag jelenlétében is lezajlik a freskósodási folyamat. Másnapra az így felfestett részek már durva mosással is mozdíthatatlannak bizonyultak. A freskótechnika használata a restaurálásban gyakran felmerül, de a gyakorlatban csak ritkán próbálkoznak meg vele. Ennek oka többek között az, hogy elég magas fokú festői felkészültséget kíván. A hazai képzés egyik erőssége éppen a falfestészet gyakorlatának egy teljes évig való tanítása. Ennek köszönhetően nem okozott igazán nagy gondot az, hogy ahol csak lehetett freskótechnikával készítsük a rekonstrukciós festést 29
