Műtárgyvédelem 24., 1995 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Bóna István: Nagy Sándor pestszenterzsébeti freskóinak restaurálása
NAGY SÁNDOR PESTSZENTERZSÉBETI FRESKÓINAK RESTAURÁLÁSA Bóna István Összefoglalás: A cikk egy, a hazánkban szokásosnál óvatosabb, „szelídebb” falkép-restaurálást kíván bemutatni. A beavatkozásokat alapos, körültekintő vizsgálatok előzték meg. A restaurátorok előnyben részesítették a száraz tisztítást, kerülték a fixatívok rutinszerű alkalmazását. Kiegészítésnél akvarellt használtak, utólagos fixálás nélkül, rekonstrukciónál alkalmazták a freskótechnikát is. A restaurátorok a falkép hosszú távú fennmaradásának biztosítékát nem elsősorban a „konzerválásban”, hanem a megfelelő épületszerkezeti és épületfizikái viszonyok kialakításában látják. Cikkemben szeretnék néhány olyan falfestmény-kezelési megoldást bemutatni egy folyamatban lévő munkánkkal kapcsolatban, amely alternatívát adhat a hazai freskórestaurálásban használatos Selecton-Paraloid-Plextol szentháromsággal szemben. Vitatkozom a tisztítás kérdésében is: nem az a cél, hogy minden szennyeződést és átdolgozást maradéktalanul eltávolítsunk, hanem olyan optimális megoldás keresése, mely még nem károsítja a festményt, de maximális esztétikai előrelépést jelent. Az esztétizálás veszélyes terep. Egyes idősebb kollégáim még így oktattak: „Tisztítsd meg rendesen a falat! Nem baj, ha megkopik, majd szépen kiretusálod! A mocskos felülethez nem lehet retusálni!” Lehet. A konzerválás sokaknak egyszerűen „Paraloiddal” való beitatást jelent. Esetünkben ez a festmények tönkretételéhez vezetett volna. Számomra a konzerválás alapos vizsgálatok után kidolgozott intézkedések sorozata, melyek reményt adnak a festmény fennmaradásának meghosszabbítására. Mint látni fogjuk, itt a konzerválás többnyire azt jelenti, hogy a falat nem itatjuk be semmivel. A Szent Erzsébet templom belső díszítése A neogótikus belső tér Nagy Sándor szellemét tükröző, egységes díszítést kapott. A freskókat ő maga festette a gödöllői iskolára jellemző, akvarellszerú technikával. Szekkóban keveset javított, ezek a részek azonban azonnal felismerhetők sérülékenységükről. A szentély mennyezete lazúros, szabad temperafestés, gipszes glett alapon, - szintén az ő munkájának tűnik. A szentély oldalfalait színezett vakolatra festett ornamentika borítja, silány minőségű pigmentek felhasználásával. Különleges technika, de nem művészi munka. Mégis feltétlenül megőrizendőnek ítéltük. A hajó mennyezetén enyves díszítőfestés van. Megoldásai annyira szabadok és egyediek, hogy ezeket is meg kell mentenünk. A kereszthajó és a fohajó oldalfalait nagy méretű freskók és sgraffitók borítják. Az 1995-bcn munkába vett részek leírása Feladatunk a szentély, a diadalív, és a kereszthajóig tejedő szentélyelőtér teljes helyre- állítása volt. Az apszis nagy részét omamentikus festés borítja, a legkülönbözőbb technikákkal. Ezek egy része nem művészi értékű, tehát megbízóink nem is szándékoztak restauráltatni őket. Az 21
