Műtárgyvédelem 24., 1995 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Tanulmányok - Duma György: Adatok a tagolt üveggyöngy leletek korróziós pusztulása és előállítása megismeréséhez

IRODALOMJEGYZÉK

(1) PÁRDUCZ, M.: Denkmäler der Sarmatenzeit Ungarns I. Archaeologica Hungarica 25. (1941) XIV. I. tábl.

(2) PÁRDUCZ, M.: Denkmäler der Sarmatenzeit Ungarns II. Archaeologica Hungarica 28. (1944) XXVII. tábl.

(3) SALAMON, Á.-DUMA, Gy.: Archäologische und naturwissenschaftliche Untersuchungen der fühmittelalterlichen Tongefäße aus Szekszárd, Palánkpuszta Komitat Tolna, Ungarn. Veröffentlichung der Kommission fúr Frühmittelalterforschung Nr. 7. Anzeiger der phil. hist. Klasse der Östereichischen Akademie der Wissenschaften 121. Jg. (1964) Nr. 7. 56-75.

(4) TOOK, A.: Slawisch awarisches Gräberfeld in Sturovo (1986) XXXVII. tábl. 66. sír; XVI. tábl. 13. sír.

(5) TÖRÖK, Gy.: Arbeits und Forschungsbericht zur sächsischen Bodendenkmalpflege Band 1 1/12.(1963) 473., 6. kép 25. sír.

(6) DUMA, Gy.: Korrodált üvegek vizsgálata. Építőanyag 22. (1970) 348-354.

(7) NÁRAY-SZAB”, I.: A szilikátüvegek fizikai tulajdonságai (1962) Budapest.

(8) DlF.TZEL, A.: Strukturchemie des Glases. Naturwissenschaft 23. (1941) 637-547.

(9) DIETZEL, A.: Die Kationenfelstärken und ihre Beziehung zu Entglassungsvorgängen zur Verbindungsbildung und zu den Schmelzpunkt von Silikaten. Zeitschrift für Elektrochemie und angewandte physikalische Chemie 48. (1942) 8-23.

(10) JUHÁSZ, Z.: Ásványi őrlemények fajlagos felülete. Építőanyag 15. (1963) 419—427.

(11) SOLTÉSZ, G.: Korrózió elleni védekezés az építőiparban. Bitumen Zsebkönyv (1961) 389.

(12) MlLLNER, T.: Az üvegek kémiai és fizikai kémiai tulajdonságainak összefüggése molekula szerkezetükkel. Vákuumtechnika I. (1953) 5-33.

(13) FULCHER, G. S.: Analysis of recent measurements of the viscosity of glasses. I—II. Journal of the American Ceramic Society 8 (1925) 339-355. 789-794.

(14) BERZELIUS, 1.: Über die Natronseen Ungarns and Ägyptens. Mineralogisches Taschen buch (1824) Heidelberg.

(15) Arany, S.-BarancZY, J.: Alföldi sókivirágzások és talajvizek. Mezőgazdasági Kutatások. 10. (1937) 89-95.

(16) SZAB”, J.: Vorkommen und Gewinnung des Salpeters in Ungarn. Jahrbuch der K.-K. Geologischen Reichsanstalt Wien. I. (1850) 324-342.

(17) MOSER, J.: Ueber die Salpeterdistricte in Ungarn. Jahrbuch der K.-K. Geologischen Reichsanstalt Wien. I. (1850) 453—472.

DATA ON THE STUDY OF CORROSION DECAY AND PRODUCTION OF SEGMENTED GLASS BEAD FINDS

Abstracts: Glass beads of nearly spherical shape attached to each other in a uniform direction, are alternately called segmented or “stick” beads in the archaeological literature. They first appear in the Carpathian Basin during the AD 2nd century. They are also typical grave goods from Avar burials. Some exceptionally late specimens are dated to the 9th century. They are manufactured rather uniformly from simple natron glass which contains numerous unprocessed mineral fragments and characteristically parallel, tubular air inclusions. The majority of these beads come to light in a heavily corroded state, in extreme cases they cannot even be recognized as having been made from glass on the basis of their external features. The ancient technology used in their production, and no less importantly, the process

120