Műtárgyvédelem 23., 1994 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tanulmányok - Tímárné Balázsy Ágnes: Káros anyagok a műtárgy környezetében
festett üvegablakok ólomsínjei stb.) korróziós folyamatát és végeredményét vizsgálta.15’16 Azóta még kiterjedtebb - energia diszperzív röntgenfluoreszcens - vizsgálatok bizonyították, hogy az ólomban jelenlévő bizonyos ötvözőanyagok lassítják, magas relatív légnedvesség gyorsítja ennek a savra különösen érzékeny fémnek a korrózióját.17 A tölgyfából készült szekrényekben tárolt ólomtárgyak korrózióját bázikus ólomkarbonátnak [Pb3(OH)2(CC>3)2] azonosították.18 Egyes kutatók szerint ez a vegyület a levegő széndioxid és nedvességtartalma, valamint az ólom közötti kémiái reakció eredményeként jön létre, amelyet a tölgyfa által kibocsátott ecetsav katalizál.19 Szinte nincsen olyan fa, amely ne tartalmazna valamennyi szabad szerves savat. Nedves körülmények között pedig a kötött acetát, elsősorban a fa hemicellulózában kötött karboxilcsoportok is savként szabadulhatnak fel hidrolízis következtében. Puha fák 1-3%, kemény fák 3-6%, magasabb hemicellulóztartalmuk következtében több acetátcsoportot tartalmaznak. Az alaposan kiszáradt, kevésbé savas fából készült szekrények, vitrinek fáiban alacsony hőmérsékleten és alacsony relatív légnedvességben mind az acetátcsoportok hidrolízise, mind diffúziója igen lassú, ezért ilyen körülmények között nem károsítják a műtárgyakat. Kivétel nélkül minden fa jelentős savforrás azonban fűrészpor formájában, mert a finom farészecskék felületéről szabadon távozhatnak a savak. Ez pedig azért fontos, mert műtárgyak csomagolásához gyakran alkalmaznak fűrészport, sokszor úgy, hogy az közvetlenül érintkezik a műtárggyal. A fa lignintartalma szintén rendkívül veszélyes savforrás. Részben a nagy lignintartalmú fák savasságát, részben a facsiszolatot tartalmazó újságpapír, kartonpapír és egyéb papírok savasságát okozza. Jelentős lignintartalma miatt a jutából készült zsákok is potenciális veszélyt jelentenek, amennyiben érintkeznek a műtárggyal. Ecetsav szabadulhat fel a cellulóz-acetát filmből vagy textíliából, a poli(vinil-ace- tát)-alapú vizes diszperziókból, illetve a megszáradt PVAC ragasztóból. A szerves oldószerek közül az etil-acetát és egyéb acetátok veszélyesek, pl. epoxigyanták, PVAC ragasztók acetát oldószerei bomlanak alkoholra és ecetsavra, mialatt a ragsztóanyag teljesen kiszárad. Az akril-alapú ragasztóanyagok is tartalmazhatnak ecetsavat, és a szilikon tömítőszerek megkötése közben szintén ecetsav szabadul fel. Olajfestékeknek a fémekre gyakorolt hatását vizsgálva kutatók azt találták, hogy száradásuk során hangyasav, zsírsavak, formaldehid és ecetsav szabadulhatnak fel, amelyek komoly korróziót okozhatnak. A kibocsátás a teljes száradás végéig tart, ami akár 15 hónapig is eltarthat.20 A plasztilinből a benne lévő viaszok hidrolízise következtében, szintén különböző szerves savak kerülhetnek a légtérbe. Sósav szabadul fel minden klórtartalmú műanyagból: a poli(vinil-klorid) = PVC- ből, amelyből fóliák, dobozok, buborékos csomagolófólia vagy padlóburkoló készül, illetve a poli(vinilidén-klorid)-ból, amely bizonyos fóliák, és műszálak komponense. Nitrogéndioxid (NO2) szabadul fel a cellulóz-nitrátból annak öregedése során.21 A felszabaduló nitrózus gáz salétromsavat képez a környezeti légnedvességgel, ezért a fémek korrózióját, a szerves anyagok hidrolízisét okozza. Legalább ekkora gondot jelent a nitrogéndioxid azáltal, hogy a környezetben általában jelenlévő, de nem túlzottan káros kéndioxidból (SO2) és a levegő nedvességtartalmából katalizálja a kénsav (H2SO4) képződésének a folyamatát, amely viszont komoly károsodást okoz a papír, textil, bőr és egyéb szerves-alapú műtárgyak anyagain. Kartonpapír és fa nedves közegben széndioxidot (COzí-t bocsát ki, feltehetőleg mikrobiológiai lebomlás következtében. A légköri nedvességgel a széndioxid szénsavat (H2CO3) képez. 16
