Műtárgyvédelem 23., 1994 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Deák Endre: Festett menyasszonyi láda restaurálása
3. A szétszedett lábelemek szilárdítás után, tisztítás közben Dismembered leg elements following reinforcing, during the process of cleaning maradványait találtam, feltehetőleg ez az eredeti rögzítési mód. A lábak két ízben is leválhattak, hiszen kovácsolt szegeket és gyári huzalszegeket is találtam bennük, mely visszarögzítésüket szolgálta. A visszarögzítés hibásan, fordítva történt. Felületük szennyezett, beszürkült, állaguk szivacsos és morzsalékos a nagymérvű rovar- és gombakárosodástól. A homloklapon található a csúcsára állított háromszög alakú zárlemez, mely a XVI-XVII. századi zárak, lakatok típusára vezethető vissza. A belső zárszerkezet és a tetőt rögzítő csuklópántok hiányosak, töröttek. A kerek, nagyívű fülek épek. A fémtartozékok felületét vékony, de kemény, összefüggő korrózióréteg borítja. A nyagvizsgálatok A tárgy restaurálása előtt a következő anyagvizsgálatokat végeztem el: Mikroszkópos fa anyag- n 1 egh at ár ozás Preparátumokat készítettem a láda faanyagának különböző részeiről. Mivel ránézésre meg lehetett állapítani, hogy fenyőféléről van szó, ezért mintáimat mikroszkóp alatt, a rendelkezésre álló recens fenyőmetszetekkel hasonlítottam össze. Az edénynyalábok jellegzetességeit vizsgálva, mintáim a lucfenyő (Picea Abies (L) Karst) mikroszkopikus képével mutattak hasonlóságot, hiszen láthatók voltak a haránt tracheidákban található kisméretű, ovális, vermes gödörkék, melyek csak e fajra jellemzők. Spektrofotometriás anyagvizsgálat PERKIN-ELMER 783 infravörös spektrofotométerrel KBr-os beágyazással készült. A festékmintákban ún. „guargyantát” mutatott ki, mely poliszacharid, tehát növényi eredetű gyanta. Feltételezhető azonban, hogy ez az eredmény egy vagy több régebbi felületkezelés eredményeképpen a tárgyra került gyantás bevonóanyagot jelez, és nem a kötőanyagot. Ezt igazolandó végeztem el a következő vizsgálatot. Mikroszkopikus, metszetszínezéses vizsgálat Célja a festék kötőanyagának meghatározása kémiai reagensekkel. A mintákat VIA- PAL poliésztergyantába történő beágyazás, majd fölcsiszolás után vizsgáltam a reagensekkel. A reakcióban létrejött szín alapján lehetett következtetni a kötőanyag jellegére: I. Gyantateszt. A brómkrezol bíbor reagens (C12H i6Br20sS) - nem mutatott sárga elszíneződést, tehát a kötőanyag nem gyanta. II. Fehérjeteszt. Az Amidofekete AB-2 reagens kék elszíneződést eredményezett, tehát a kötőanyag fehérje alapú. 143
