Műtárgyvédelem 23., 1994 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Deák Endre: Festett menyasszonyi láda restaurálása
FESTETT MENYASSZONYI LÁDA RESTAURÁLÁSA Deák Endre Összefoglalás: A XVIII. századi, feltehetően miskolci festő-asztalos műhelyben készült bútordarab nagyon rossz állapotban volt. Több helyen rovar- és gombakártétel nyomai látszódtak, a festékréteg elszíneződött, pergett. Legfontosabb feladat a festés megmentése és a faanyag szilárdítása, konzerválása, kiegészítése volt. A festékréteg lepergését kolettás ecseteléssel, visszavasalással sikerült megállítani, az oldószeres tisztítás a Teas-féle háromszögdiagram felhasználásával történt. A láda faanyagának megerősítésére Paraloid B72-t használt a restaurátor. A kiegészítéseket részben fával, részben műgyantába kevert faliszttel, a szerkezeti ragasztásokat epoxigyantával, a nem szerkezeti ragasztásokat poli(vinil- acetát) típusú ragasztóval oldotta meg. A fém tartozékokat inhibitoros foszforsavval kezelte, csersavval utőpassziválta és színezte, majd szilikonolajjal dörzsölte be. Bevezetés Az alábbiakban egy festett menyasszonyi láda restaurálásáról, a közben felmerült problémákról számolok be. Tudom, tanulmányom tárgya igen szokványos a múzeumi gyakorlatban, mégis bízom abban, hogy érdeklődésre tarthat számot és segít néhány gyakorlati probléma megoldásában. A menyasszonyi láda1 az egri Dobó István Vármúzeum néprajzi gyűjteményének darabja. Ide 1986-ban vásárlás útján került Szegedy-Maszák Györgyné, Holló Valéria hagyatékából. Hasonló darabokkal összevetve, stílusa alapján a XVIII. századi miskolci festő-asztalos ipar kevés számú, megmaradt remekei közül való. A ládán sem készítőjére, sem első vagy későbbi tulajdonosára utaló írás vagy jelzés nem található, nem datált. Leírás, állapot Megjelenésére jellemző a fölül és alul, vízszintesen körbefutó profillécezés és zárt deszkalábazat. (1., 2. kép) A tetőlapon is található lécdíszítés. A ládatető két deszkából készült, melyek kaj- szultak, vetemedettek, közöttük a faanyag kiszáradása miatt széles hézag keletkezett. Felülete erősen szennyeződött, színezése csak nyomokban fedezhető fel, hátsó élén erősen, felületén szórtan találhatók rovarkártétel nyomai. Oldalai egy-egy deszkából készültek, fecskefark-fogazással illeszkednek egymáshoz. A bal oldal szálirányban kettéhasadt. A felületek szennyeződöttek, kopottak. Főleg a homloklap, melyet többször átkentek olajos, gyantás bevonóanyaggal, ezért az besötétedett, bebarnult, felületéről lemezesen pereg a festés. A hátlap és az oldallapok, főleg a hátsó élek és sarkok rovarrágottak, járatok és kirepülőnyílások tömegei láthatók rajta. A fenéklap szintén két deszkából készült, csapolással rögzül az oldallapok alsó éleibe. Felületén elszórtan rovarkirepülő-nyílások, jobb oldalán pedig barna korhadás nyomai. Az itt található hasadások, valamint a két deszka közötti hézag a faanyag kiszáradására utal. A lábazat két oldalon három-három elemből áll, melyek fecskefark-fogazással rögzülnek egymáshoz. A ládatest és a lábak érintkezési felületén kazeines ragasztóanyag 141
