Műtárgyvédelem 23., 1994 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Kovács Petronella: Róth Miksa Bárányok című üvegmozaikjának restaurálása
színű Puhl & Wagner-fóle üveglapok5 felülete, a feliratot alkotó és a kisméretű négyzetes lapokat kivéve szabálytalanul rücskös. Az ábrák és a geometrikus díszítés schwarzlot festéssel készült. A Puhl & Wagner üvegek előállításáról teljesen egzakt leírás nem áll rendelkezésre, így be kell érnünk Hcinersdorff e technikáról szóló rövid ismertetésével: „Pár évvel ezelőtt Puhl & Wagner német üvegmozaik-intézetének sikerült saját hutájukban átlátszó aranylapot két üveg közé olvasztani. Ezáltal olyan anyagot kaptunk, mely áteső fényben az antik üvegtől semmiben sem különbözik, de este a ráeső műfény hatására aranyfóliája okán fémesen sugárzóan fénylik. Míg ezideig minden üvegfestmény varázslatos fényét a lenyugvó nappal elvesztette, és az ablakok este, mint sötét foltok ülnek a falon, most itt a lehetőség, hogy gyertyafénynél vagy más belső világítás mellett aranymozaik hatást érjünk el. Ennek nemcsak a templomokban van jelentősége, hanem mindenek előtt a világi építészetben, mivel este is reprezentatív hatású.”6 Esetünkben mikroszkópos vizsgálatok bizonyítják, hogy a Bárányok üvegmozaik- festmény lapjai az idézethez hasonlóan két réteg üvegből állnak, melyek között fémlap látható.7 (2. kép) Elektronsugaras mikroanalízissel8 kimutatást nyert, hogy a mozaikon arany színűén megjelenő fémlap azonban nem arany, hanem ezüst fólia. Minden bizonnyal ez a magyarázata annak, hogy a tárgy felületén az arany igen sok színárnyalata jelenik meg, hiszen az ezüst fólia beégetéskor a hőfoktól függően különbözőképpen színeződik el. A schwarzlot technikáról érintőlegesen csak annyit, hogy a talán legrégebbi üvegfestési technika. Üveglapokon a középkortól alkalmazzák. Kontúrozásra és tónusozásra használják. Alapanyaga fekete vasoxid, melyhez más fémoxidokat, valamint folyósító anyagokat kevernek. Összetétele koronként és mesterenként változik.9 Felhordása történhet olajos és vizes fázisban. A festékréteget kemencében égetik az üveg felületére.10 Róth Miksa Bárányok c. üvegmozaik-festményét valószínűleg hosszabb ideig magas relatív páratartalmú helyiségben, talán pincében tárolták, ahol a hordozó gombás fertőzést szenvedett. A korhadás következtében a fakeret meggyengült, a rétegelt lemez rétegeire esett szét, sok helyen szinte elporladt. A elkorhadt területekről a mozaiklapok lehullottak. Egy részük még a tárgy mellett volt, több darab azonban elveszett. (3. kép) Hiányzott a négy sarokelem - a bal felső sarokban egy kis töredék megmaradt (4. kép) - a jobb oldalon egy három részes geometrikus elem, alul egy négyzetes geometrikus elem a keretezésből, a feliratból egy négyzetes elem és egy téglalap alakú elem háromnegyede, valamint a keretezésből több elem kisebb-nagyobb része. A nagy négyzetes mezőkből több darab törött volt, (4. kép) egynémelyiket valamely házilagos javítás során - valószínűleg Technokol rapiddal - összeragasztották. Ugyanezzel az anyaggal ragasztottak vissza egy-korábban leesett lapot a rétegelt lemezhez. 5 ,A Pulii & Wagner cég által előállított, egyik oldalán beégetett arany- illetve ezüstfóliával borított síküveg, mely a továbbiakban tetszés szerint vágható és díszíthető. Róth Miksa újító módon alkalmazta más üvegfajtákkal kombinálva üvegfestményekhez és mozaikokhoz egyaránt” in Varga Vera idézett műve. 79. p. 6 G. Heinersdorff: Die glasmalerei ihre Technik und ihre Gesichte. Berlin, 1914. 32-34. p. 7 A metszeteket és a róluk készült mikroszkópos felvételeket Török Klára készítette. 8 A vizsgálatokat Tóth Attila fizikus - MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézete - végezte. 9 Rugerus receptje.. „Végy vékonyra vert rezet, egy kis edényben égesd teljesen porrá, végy egy rész zöld üveget és görög zafírt, dörzsöld mindegyikei külön két porfirkő között. Ez a három lesz összekeverve, mindegyikből egyharmad: por, zöld, zafír. Dörzsöld az egészet ugyanazon a kövön borral vagy vizelettel össze amennyire csak lehet. A keveréket öntsd vas- vagy ólomfazékba.’’ Heraklius receptje. „Végy egy grossinum (3-5 g) zafírt és egyharmad grossinum vassziporkát, adjál hozzá ólomüveget, úgynevezett zsidóüveget és márványon alaposan keverd össze." A schwarzlot elnevezés a 18. században Kunckenél jelenik meg először. Minderről lásd J. L. Fischer: Handbuch der Glasmalerei. Berlin. 1914. 212-213. p. 10 A technikáról lásd még: Varga Vera idézett műve. 79. p. Az ABC Glas. Leipzig 1983. fekete rézoxid tartalmú üvegfestéknek írja le. 121
