Műtárgyvédelem 22., 1993 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Tanulmányok - Katona Imre: A Zsolnay-kerámiák sajátosságai

Múzeum Értesítője. 1882-83. (Bp. 1883). 10-15.1. - Petrik Lajos: A magyarországi porcelánföldekről, különös tekintettel a riolit-kaolinra. Bp. 1887 - Petrik Lajos: A Hollóházi (radványi) riolit-kaolin, Bp. 1889.

4. A péesi porcelánfajansz anyagának össztétclével Grofcsik János foglalkozott (A magyar finomkcrámiaipar története, 107-110.1.). A különböző anyagok összetételéről és tulajdonságairól Mattyasovszky-Petrik már idézett munkáját használtuk.

Stílusok és technikák

5. Zsolnay első kísérleteit M. Zsolnay Teréz - M. Zsolnay Margit és Sikota Győző: Zsolnay c. könyve tartalmazza, de sikerrel használtuk Nékám Lajosnénak az Ipar- művészeti Múzeum Évkönyvének XII. kötetében írt cikkét (A pécsi Zsolnay-gyár első készítményei és jegyei) is.

6. Az 1880-as évek technikai kísérleteit Grofcsik János is említi: ,A Pécsi Porcelángyár (volt Zsolnay-gyár) termékeinek fejlődése kerámiai szempontból” (Építőanyag, 1969. 4. sz. 125-133.1.) c. cikkében. Ugyancsak ő említi a porcelánfajansz-technikát is, és a porcelánfajansz mázolását.

7. A Zsolnay-lányok (Júlia és Teréz) baranyai hímzéseinek egy része a pécsi Janus Pannonius Múzeumba került és ma is ott van. Júlia említett terveiről Zsolnay Teréz írt naplójában. A különböző technikák leírásával ugyancsak itt találkozhatunk.

A pirogránit-korszak

8. A fejezet megírásánál Nikelszky Gézának az Iparművészeti Múzeum Adattárában levő Zsolnay-emlékezésére támaszkodunk. A plutonit és a pirogranit meghatározásánál Grofcsik János ny. egy. tanár írásait használtuk. (Grofcsik-Reichard: A magyar finomkcrámiaipar története, Bp. 1973. 110-1 ILL, Grofcsik János: A Pécsi porcelángyár (volt Zsolnay-gyár) termékeinek fejlődése kerámiai szempontból, Építőanyag, 1969. ápr., 127.1.).

9. Wartha Vince idézett levelét az Iparművészeti Múzeum Adattára (KLT. 371.) őrzi.

A lüszterek kora

10. Az eozin-technika történeti kialakulásával a szerző egyik cikke (Néhány szó a Zsol- nay-eozinról, Építőanyag, 1969. ápr. 134-137.1.) és Grofcsik János tanulmánya foglalkozik (A Pécsi Porcelángyár /volt Zsolnay-gyár/ termékeinek fejlődése kerámiai szempontból, Építőanyag, 1969. IV. 125-L).

11. Petrik Lajos: Az 1891. évi agyagipari tárlat c. cikke a Művészi Ipar, 1891-es évfolyamában jelent meg. A flambé-technika elterjedését Petrik Lajos (A Seger-porcelán összetétele. Művészi Ipar 1888. 117.1.) alapján tárgyaljuk. A kérdés kifejtésénél a szerző egyik tanulmánya (Néhány szó a Zsolnay-eozinról, Építőanyag, 1969. IV. 134-137.1.) is alapul szolgált.

12. Wartha Vince dcffinícióit Az olasz keramika remekművei a renaissance korában című cikkéből (Akadémiai Értesítő, 1899. 303.1.) vettük.

13. A derutai és a gubbiói-lüszlerre vonatkozó adatokat Wartha idézett tanulmányából merítettük. Az idézetek pedig Petrik Lajosnak a Művészi Ipar, 1890-es évfolyamában megjelent ,,A kerámika az 1889. évi párisi tárlaton (21-22.1.) és Wartha Vin