Műtárgyvédelem 22., 1993 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tanulmányok - Katona Imre: A Zsolnay-kerámiák sajátosságai
technikához és motívum-kincshez nem terveztek formát, hanem olyan tárgyakat használtak fel hozzá, amelyek eredetileg más célra készültek. Különben ugyanúgy nem terveztek önálló formát a rouge flambé-technikához sem, ezt is a korábbi, alacsonyabb formaszámú edényeken alkalmazták. Ugyanakkor önálló formaszámot visel a gyár rövid ideig, bizonyára kísérleti jelleggel gyártott, néhány ún. avanturinmázas edénye. A kerámiaipart a lehető legrosszabbkor érte a millénium. Nagy hagyományú gyáraink közül időközben kettő is beszüntette működését. Előbb Fischer Ignác kőedénygyára jutott csődbe 1895-ben, majd a herendi porcelángyár zárta be kapuit. Igaz ugyan, hogy még több kőedénygyár működik ezekben az években Magyarországon, ezek azonban gyenge minőségű, csak a kisporgárság igényeit kielégítő ún. mészpátos kőedényeket készítettek. A Zsolnay-gyárnak tehát az egész magyar kőedény, sőt kerámiaipart kellett képviselnie. E megnövekedett felelősségből is adódott, hogy a Zsolnayak válogatott árukkal készültek a milléniumi kiállításra. Olyan kollekciót akartak bemuatni, mely azon felül, hogy a legújabb törekvéseket és technikát képviseli, a milléniumi eszmékhez is közeláll. Bár az 1890-es években különböző stílushatások érték a magyar iparművészetet, a milléniumi készülődés során ismét fokozódott a történeti stílusok iránti érdeklődés, ugyanakkor országszerte találkozhatunk népies tendenciákkal is. A kiállítás propagandája a történelmi tudatra és a nemzeti érzésre apellál, 1894-95-bcn - a kiállításra való felkészülés idején - a historizmus Magyarországon még nem ért véget, inkább ezekben az években tetőzött és egyre több árnyalatot egyesített magában. A történeti stílusok felelevenítése mellett egyes irányzatai külföldi stílushatásoknak hódoltak. Ilyen volt a kasmíri és az ún. japán hatás, a japán porcelánok és festmények madár- és növénystílusa. Ezzel a stílussal ugyan már az 1880-85-ös években is találkozhattunk a Zsolnay-ké- szítményeken. Most ez tovább finomodik, a korábbiakkal ellentétben a minták olyannyira lekicsinyednck, hogy a tálak és tányérok peremére is ráférnek. Az avanturinmázt önálló tervezésű edényen is alkalmazták, pedig mint a fennmaradt példányok mutatják, alig jutottak túl vele a kísérleti szakaszon. A formaszámokból ítélve a Gubbio-lüszter jóval a kristálymázas edények előtt készült, hiszen a két készítmény típus formaszámai között 2000 számozási különbség van. E technika eredményeinek nagy felvonulását az 1896-os milléniumi és az 1900-as párizsi világkiállításon láthatta a közönség. Éppen az itteni sikeres szereplés indította Zsolnayt arra, hogy hosszú évekig használja ezt a technikát. Itt csak néhányat említettünk a Zsolnay-gyár változatos technikái közül. A kisebb eljárási sajátosságokon kívül főleg két klasszikus eljárásmódjára koncentráltunk, mely a legnagyobb sikerét jelentette a gyárnak: a pyrogránitra és a lüsztcrek 3 változatára. Jegyzetek Anyagok, mázak, technikák 1. A Zsolnay-gyár kezdeti kísérleteivel és ennek eredményeivel M. Zsolnay Teréz - M. Zsolnay c. könyve foglalkozik. 2. A szindi és a dubrinicsi kaolinról és ennek felhsználásáról e sorok írója írt (Anyag és stílusproblémák a magyar kerámiaiparban a múlt század végén, Építőanyag, 1971.6. sz. 221-226.1.). 3. Magyarország agyagaira és ezek minőségére vonatkozó, általunk is használt irodalom: Mattyasovszky-Petrik: Az agyag-üveg; cement-ásványfesték iparnak katalógusa, Bp. 1885, - Petrik Lajos: Tanulmányi jelentések. A magy. kir. Ipartechnológiai 210
